Csengery Antal: Vegytani képek a közéletből (Pest, 1857)

A föld

42

ken, kiszáradt tavak helyén és tengerpartokon találunk.

Előadám a föld különböző minőségének természetes okait. A sziklafajok vegytani összetételében fekszik eredetileg a legfőbb ok; másik szintén fontos ok az eső és szelek hatásában keresendő; ide járul végre a korhadt növényi részek fölhalmozása.

Ezen tényezők közremunkálása idézi elő a különböző földnemeket, — a mint közönségesen nevezik, a homok-, agyag-, mész, avagy már- ga-földet és tőzeget. Bár mind e nevek fontos vegytani különbségekre mutatnak: még sem forditnak elég figyelmet úgynevezett gyakorlati gazdáink a föld vegytani összetételére. Az érintett földnemek közöl a homokföldet könnyen megismerhetjük arról, hogy k o v a g b ó 1 áll, melyet leginkább ismer mindenki az úgynevezett békasóban; mész- vagy márgaföld alatt főleg szénsavanyos mészből és agyagból álló keveréket értünk; s az agyagföld oly összetett anyagból áll, melyben ko- vanyföld t í m-földdel, vagy a mint a vegytudósok mondják, aluminiummal van keverve.

A föld használati értékét azonban oly természeti és földtani viszonyok is határozzák meg, melyek az azt alkotó sziklafajok vegyészi összetételétől egészen függetlenek. így például a sziklafaj, mely bizonyos talajt ad, nem csak a mezőgazdaság miként íizésére, hanem az azzal foglalkozók állapotára s az egész vidék jellemére és kinézésére is befolyással van. Nézzük a mészhegyeket. Legtöbb