Csengery Antal: Vegytani képek a közéletből (Pest, 1857)

A föld

41

finomabb részeit kimossa a hegyeken az eső, lehozza a völgybe és sikra. Innen következik, hogy ugyanazon sziklafajok különböző földeket képezhetnek. A durvább kavicsos részek fennmaradnak a hegyoldalon, s a finomabb részek alászállanak. Például valamely sziklafajból a mész- és agyagrészek kiválnak, lemossa az eső; s fenn terméketlen; sovány homok marad.

A föld ezen készitésében a szeleknek is fontos szerep jutott. Fölverik a finom port s gyakran egészen más vidékekre viszik. Vagy a tenger felől fúnák befelé a szárazra ; s a tengerparti fövény nyel roppant területeket elborítanak és sivár fenyérekké, homokpusztákká változtatják a növénydús , termékeny helyeket.

Ide járulnak a folyók kiöntései, melyek iszappal boritják egész ártertiletöket. így képződik az iszapos föld, sok folyó lapályos vidékein.

Végre a növényzet is befolyással van a föld képzésére. Fa és egyéb kisebb növény kivesz, el- korbad s száraz helyen lassanként elenyész a légben. De ha állóvizben korhad el a növény, megfe- ketiil abban, s ha darabokra mállik is, ott marad anyaga, a hol elhullott. Megint más növények nőnek és enyésznek el, s ugyanazon nedves helyen találják sirukat: úgy hogy évről-évre szaporodik ott a fekete növénytömeg, s az elmállott sziklákból képződött földet mélyen betemeti. így származik aztán lassanként ama nehezen mivelhető tőzegföld, melyet folyók mellett, árvizjárta vidé-