Csengery Antal: Vegytani képek a közéletből (Pest, 1857)

A viz

34

ezt mondván: mit igyunk? Mikor azért kiáltott volna az úrhoz, mutata az ur neki egy fát, melyet midőn a vizbe vetett volna, megédesedének a vize k.“ Isten úgy rendelte, hogy a természetben a baj mellett az orvosi szert is föltaláljuk. Csak ismeretre van szükségünk, hogy azt azonnal alkalmazhassuk. De az ismeret hosszas tapasztalás, sok ember-élet eredménye; rövidebb utón megtanit rá a tudomány, az emberiség tapasztalatainak eme rendszeres krónikája.

Azonban a viz nem csak a földből vészén föl bizonyos anyagokat, hanem különböző légnemeket vagy gázokat is szí magába különböző arányban. Ilyen gáz mindenekelőtt a szénsavany, melyről előbbi czikkünkben már szóltunk. Említettük ott, hogy e szénsavany száll el pezsegve az ásványos vizekből, ha az üvegből kihúzzuk a dugót. S e gázzal magunk is megtölthetjük a vizet, mint a gyárakban szokták , a hol mesterségesen állítják elő az ásványos vizeket.

Azon légnemeket is föltaláljuk a vízben, a melyekből a levegő áll, csakhogy egészen különböző arányban. Tudjuk, hogy a légben 21 százalék éleny Jr van ; a vízben 31—33 százalékra is fölmegy. A vizi- állatok végett van ez, melyek e légnemet bizonyára könnyebben beszivhatják oly légből, a melynek egy harmadát, mint olyanból, a melynek csak egy ötödrészét teszi az éleny. Innen van, hogy oly vízben, mely bármi oknál fogva élenytartalma egy részét elveszti, azonnal oda lesznek a halak.