Csengery Antal: Vegytani képek a közéletből (Pest, 1857)
A viz
35 Újabban azt is fölfedezték; hogy a tenger vize fölttletén sokkal több az éleny, mint 100—200 lábnyi mélységre. Ez az oka, hogy minél mélyebben szállunk alá a tengerbe, annál kevesebb az élő állatok száma. A viz azon tulajdonsága, hogy több élenyt vészén föl, mint a mennyit a légenyhez képest a közönséges körlégben találunk , egy más különös tüneményt is megfejt előttünk, mely soká rejtély volt magok a természettudósok előtt is. Ha tudniillik egy palaczkot egészen megtöltünk hóval, jól bedugjuk, s aztán melegre teszszük : elolvad a hó, s az üveg mintegy egy harmad résznyire vízzel, két harmada pedig léggel telik meg. Ha e leget vizsgáljuk, úgy találjuk, hogy sokkal kevesebb azon éleny, mint a közönséges körlégben; rendesen nem több 12—14 száztólinál, mig a körlégben, mint tudjuk, 21% van. A hónak valamely különös sajátságában keresték eddig e tünemény okát, holott csupán onnan van az egész, hogy a hó, midőn vízzé olvad, aránylag többet vészén föl a hézagaiban volt lég élenyéből, mint a légenyböl, s igy kevesebbet hagy hátra az üvegben fölül. Ekkép a viz, a melyet iszunk, s a melynek annyi mindenféle hasznát veszsziik, vegytani s általában természettudományi tekintetben szintoly rendkívüli fontosságú test, mint a levegő. Oly elemekből áll egyik és másik, melyek egyiránt nélkü- lözbetlenek e földön minden élő lényre; mind a 3*
