Csengery Antal: Vegytani képek a közéletből (Pest, 1857)

A viz

32

szemétdomb és trágyaudvar közelében a kútviz nem egészséges. Az eső a szemétre, ganéjdombra esvén, kimossa a föloldható alkatrészeket azokból, s lassanként a kútba is elszivárogtatja, a melyből inni szoktak. Innen aztán gyakran komoly, veszélyes bajok támadnak, a nélkül hogy okát csak gyanitnák is. Miből következik, hogy már ezért sem kell a szemetet és hulladékokat az emberi lakhely közelében fölhalmozni hagyni, sem azon kutakhoz közel, a melyekből iszunk. Egy kút vizében, melyet régi temetőhelyen ástak, 20 szemer (vagy árpaszemnyi) szilárd alkatrészt találtak egy itczében. Különösen sok salétromsó volt benne az elkórhadt testek következtében.

Néha sajátnemü növényi részeket is találunk a kútvizben, melyek azt szintén megrontják, egészségtelenné teszik. Homokos vidékeken gyakran vehetjük észre, hogy kórhadásnak indult növényrészek sülyednek alá mélyebben a szántóföld rögeivel, s vékony vöröses-sárga réteget képeznek alantabb, melyen a viz sem mehet által. A leszivárgó esővizet e rétegek föltartják, s azott lassanként meggyűlvén, növényi részeket old fel. Ha aztán ezen viz a kutakba foly össze, bizonyos sötétbarna szint s mocsári szagot és ízt ad a kútviznek, melynek ivása ártalmas lesz. E növényi részektől is a főzés tisz- titja meg leginkább a vizet, habár tisztításának egyéb módjai is vannak. S tisztítás közben azt tapasztaljuk, hogy úgynevezett fejérnye, vagyis a tojás fejéréhez hasonló valami volt a vízben.