Csapó Jósef: Orvosló könyvetske, melly betegeskedö szegény sorsu ember számára és hasznára készült (Posony-Pest, 1791)
Elsö rész. Az emberi testnek különös tagjait érdeklö vagy el-foglaló nyavalyákról - Második szakasz. A' toroknak nyavalyáiról
63 ujjittani ’s meg-melegitteni fzükség, úgy, hogy mihelyt éfzre vefzi az ember, hogy az rajta lévő kötés hülni kezd, azonnal helyibe ujjüt kéfzitve tartsanak. A’ torok öblögettefsék következő főtt vízzel: Vévén tudni-illik Börvény-fü, azaz: Teii-foid-leveleit, Sál- lyát, Torok-füvet Uti-füvet, Isópot, Búzavirágot, az-az: Vad-mákot vagy ppatsot, rósa virágot, mindenikböl fél marékra valót; mind-ezeket négy ittze vízbe meg-kell főzni , a’ fövés után meg-kell fzürni, és e’ meg- fzürt viz közé, nyers timsót egy köntinget, és egy kalán fzin mézet kevervén, veleigy a’ torkot gyakran melegen mosni és öblögetni kelletik. Mindennémü hideg italt el-távofz- tattni javallom, és helyibe inkább Veronika avagy Betónika-füre öntött forró viz itala foganatoffabb léfzen. A’ nyak-tsap dagadását vagy mint a köz-nép nevezi nyak-tsap le-esését orvosolni jó illy módon: Végyenek egy olafz dióni kováfzt, ezt áfztafsák-meg etzettel, keverjenek közzé három vagy négy tört fzegfüt, ’s ezt így el-kéfzitve köfsék-fel a’ fej’ tetejére: A’ torok pedig gyakran öblogettefsék a’ közelebb említett füvekről való főtt vizzel; Ezen végre-is jó torI. Réfz· II. Szdkafz.
