Csapó Jósef: Orvosló könyvetske, melly betegeskedö szegény sorsu ember számára és hasznára készült (Posony-Pest, 1791)

Elsö rész. Az emberi testnek különös tagjait érdeklö vagy el-foglaló nyavalyákról - Elsö szakasz. Az fönek nyavalyáiról

/i’ Főnek Nyavalyáiról*

49

Az i lyeíi állapotba minden halafztás nélkül az efféle fzemelyc orvuiolni fzük- ség illyeiiképpen: Földi- borostyán- füvet, Sállyát , méh-füvet, ßak-füvet, Apró- mályvát, Szekfúvet, Görog-fzéna-magvait vagy e’ helyébe Len-magot, avagy Kender-magot, mitidenikböl vegyenek egyforma fokságát, inellyet-is édes téjben megfőzvén, ki-keli nyomogatni, ’s egy kis párnátskába vagy fatskóba helyhezcettni, ti y gyakran a' fájós Lire felkötni; Avagy fzegény emler egy veres hagymát siisön- meg meleg hamu aJatt, ha meg-sült mo- sárba törje kásává, keverjen közzé egy kalán írós-vajt, régi kováfzt egy jértze- tojásnit, és egy üres fél mogyoro - héjban férő igaz Sáífránt, és melegen gyakran kuffe fülére. Egy két tsep kámforos éget- bor is jó a* fülben erefzteni, mert ez a" belső dagadózáft el-ofzlattya.

A’ Fülnek külső daganartyára, Sár- kerép leveletskéit ’s virágait jó kötni, vagy az ezen fűből kéfzült flaftromot, mellyec az Apatikában Meiilot Üaítromnak nevezi nek, ezen felly ul pedig négy rétü meleg ruhát kötvén, hogy a’ daganatot fzellő ne érje: Ha eképpen a* daganat még*is el-neni ofz* D lana,