Vámossy Zoltán dr.: Cloetta-Filehne gyógyszertani tankönyve (Budapest, 1894)
Gyógyszerhatástan - I. Csoport. Narcotica
Morphium. 41 fokozódó reflexingerlékenység és a reflexgörcsök stádiuma kifejlődött. a légzési központ ingerlékenysége is növekszik, azaz a test iiteres vérrel való ellátása jobb viszonyok közé jut. A pupillatágulás központi eredetű, és pedig kétségtelenül az oculomotorius által beidegzett sphincter iridis tónusának növekedésén alapszik. Kimarad, ha az oculomotoriustörzs lefutásában valami kóros folyamat következtében a vezetésre képtelenné válik. Hasonlóképen központilag hozza létre a morphin a hólyag- és vég- bélzáró izmok tónusának növekedését. Az előbbi, talán a detru- sorbeidegzés központi gyöngítése által is támogatva, vezet az említett vizelési nehézségekhez. Figyelemreméltó, hogy az altató adagú morphinnál már az éber állapotban is mutatkoznál' oly erősbö- dései a sphincter-tonusnalc, a melyek a természetes alvásnál physiologice is lépnek fel. A sphincter-tonusok növekedése által elzárja magát álom közben a szervezet a külvilág elől: védi magát a világosság izgalma ellen a szemrés zárása és a pupilla szűkítése által stb. Es a morphin, egyidejűleg minden érzéki befolyás iránt való fogékonyságot megszüntetve, és ez által elvonva a sensoriumtól azon ingereket, melyek a teljes éber állapothoz szükségesek, győzni engedi amaz alacsonyabb, mechanicus, az ébrenlét ellen mindig küzdő, és periodice felülkerekedő erőket, a melyek, hogy úgy szóljunk, a lélek színjátékának függönyét lebocsátani és a lélek működését megakasztani törekednek, a melyek azonban a teljes éber állapotban a nagy agy által leigáztatnak. Hasonlóképen növeli a morphin még éber állapotban is a bélmozgásokat szabályozó splanchnicus-tonust, a mely tudjuk, hogy a természetes álomban szintén növekszik azért, hogy az álomhozó csendesség érdekében mindkét esetben a belek nyugalomba jöjjenek, a mi a morphinnál tartósabb székrekedésre vezet. (A psychicai izgalmak ellenkező hatása, és nevezetesen a félelemnek a bél mozgásokra és a végbél- és hólyagzáró izmoknak tónusára való hatása legyen itt mellesleg felemlítve.) Állatnál a bélmozgások«*' lassulása és gyöngülése lényegesen kevésbbé kifejezett, ha a splanchnicusokat előzetesen átmetszettük vagy azok hüdve voltak. Azonban az agy-gerinczagyi gátlás ezen említett erősbítése mellett még különös közvetlen resorptiv hatáso-
