Vámossy Zoltán dr.: Cloetta-Filehne gyógyszertani tankönyve (Budapest, 1894)
Gyógyszerhatástan - I. Csoport. Narcotica
42 NARCOTICA. kát is fejt ki a m orphin es épen úgy az opium is a bélben fekvő ganglionokra. így például csökkentik a peristalticát előidéző ingerek iránt való érzékenységüket és nagyobb adagban teljesen hüdítik azokat. A fokozott agy-gerinczagvi gátlás szakát egyébiránt nagyobb adagoknál később ezen gátlás központi gyengülésének (hüdés) állapota követi, az agy-gerinczagyi bélmozgató impulsus növekedésével kapcsolatban, hasonlóan az agy-gerinczagyi reflexingerlékenység fent említett fokozódásához. Némely állatfajnál, a melyek morphin után épen a test reflexeinek eme fokozódását és általános reflexgörcsöket mutatnak (p. o. házinyúlak), a közvetlen bélhüdés még kevéssé kifejlődött ezen időben, úgy hogy ennek következtében most egy viharos peristalticus roham áll be hasmenéssel, mig az embernél a közvetlen bélhüdés (esetleg meteorismus) igen korán mutatkozik, úgy hogy a legnagyobb adagokra sem lép fel sohasem hasmenés. Különösen érdekes jelenség, hogy a morphin és opium (p. o. bőr alá alkalmazva) csökkentik az állat érzékenységét a beleli fájdalmat okozó ingereivel szemben. Ámbár nagyobb adagok általában csökkentik az állat fájdalomérzését, mégis még az oly kis adagok is, a melyek a többi testrész, p. o. végtagok érzékenységére semmi hatással sincsenek, rendkívül leszállítják az állatnak (békának) érzékenységét a bélfájdalmak irányában, sőt még akkor is, ha az állatot kevés stryeh- ninnel tiilérzékenynyé tettük. Igen tanulságos a következő kísérlet : a beinek csak egy bizonyos részében hagyunk egy kevés ópiumot (nem morphiumot, a mi igen hamar átmegy a keringő vérbe) felszívódásra jutni; ekkor csak itt csökkent a fájdalomérzékenység. Tulaj- donképeni helybeli érzéstelenítő hatást az érző rostokra (mint a cocainnál) az opium más helyeken (nyákhártyákon stb.) nem gyakorol, tehát ez az érzéketlenség a bélganglionoknak, mint a fáj dalom vezetés átmeneti állomásainak bódulatára vezethető vissza. A heveny-mérgezés gyógyítása. Mindenekelőtt, s az ismétléseket elkerülendő, legyen itt minden mérgezésre nézve érvényesen kimondva, hogy a méreg, mely még fel nem szívódva, egy felszívó területen van, mindig a lehetőség szerint gyorsan eltávolítandó, p. o. ha belsőleg vétetett : hány- tatókkal (megjegyzendő, hogy morphinnál a beteg bódulata miatt ez gyakran lehetetlen !), gyomormosással (megengedhetőbb, alaposabb a hánytatóknál); hashajtókkal (megjegyzendő, hogy az opium és morphium bélre való
