Vámossy Zoltán dr.: Cloetta-Filehne gyógyszertani tankönyve (Budapest, 1894)

Előszó

Hallgatóim és a szigorló orvosok Balogh Kálmán boldogult elődöm nagy arányú commentárjának teljes elfogyása miatt, tanulásra alkalmas, magyar nyelven írott gyógyszertan hijjával vannak. Kis vény-gyűjteményemet és előadásaim után készített jegyzeteket látok kezükben. Vény-gyűjteményem, ha segíti is talán őket sokban, de semmi esetre sem pótolhat egy hatástani tankönyvet. Az előadási jegyzetek, melyeket a tanuló nem maga készít, tanulásra teljesen alkalmatlanok. Méregdrága kivonatok azok, melyek legtöbbször szakértelem nélkül vannak szerkesztve, s eltekintve a nem mindig hozzáértő készítő részéről származó hibáktól, a tanár gondolatainak, nézeteinek szolgáivá alkalmasak tenni a hallgatót, a mi nem méltó az egyetemi oktatás szelleméhez, legalább felfogásom szerint nem. Oly irányban suggerálják az ily jegyzetek a hallgatót, hogy a tanárnak tanuljon; pedig neki nem a tanárok szólásformáit, egyéni nézeteit kell elsajátítania, hanem egyes tudományágakat kell úgy átdolgoznia, hogy bizonyos ismereteket megtanulva, ama szakban önálló Ítéletre tegyen szert. Az előadások bevezetik őket a tudomány egy-egy szakába, de csak jó könyvek nyugodt tanulmányozása, kapcsolatosan a laboratóriumi és klinikai munkálkodással, tudja nekik megadni az önálló Ítélőképességet. Ilyen jó könyvet adunk az orvos-hallgatóság kezébe, mikor Cloetta- Filehne tankönyvét közrebocsájtjuk. Magam szándékoztam egy