Vámossy Zoltán dr.: Cloetta-Filehne gyógyszertani tankönyve (Budapest, 1894)
Gyógyszerhatástan - Bevezetés
8 Bevezetés. közvetlenül befolyásolná, akkor ebben mi csak egy fölösleges és néni óhajtott ráadást látnánk. Ha tényleg bebizonyulna, hogy a chilimnek gyógyító hatása mocsárláznál csak azon alapszik, hogy az emberben a malaria plas- modiumokat megöli, meggyengíti vagy szaporodásra képtelenekké teszi, úgy a mi szempontunkból a chilimre nézve is azt állapíthatnék meg, hogy annak az emberre való hatása csak közvetett és csak a fül- zúgás és a chininbódulat volnának közvetlen, de nem óhajtott hatásai. Ellenkező esetben, ha ezen gyógyító hatás mechanismusát úgy magyarázhatnék, hogy a chinin első sorban az emberi protoplasmát magát változtatja meg, a mely eddig a malaria plasmodiumnak kedvező talaja volt, és abból egy a parasiták számára kedvezőtlen talajt csinál, akkor ezen hatásról azt kellene mondanunk, hogy az. direct az emberre irányul. Ezekkel szemben van egy csomó gyógyszer, melyekre nézve ki van mutatva, hogy közvetlen kölcsönviszony áll fenn a szer és az emberi szervezet között. Ezek a szorosabb értelemben vett „hatások“ szigorúan elkü- lönítendők először: helybeliekre, azaz olyanokra, melyek csak az alkalmazás helyén, csak az illető testrészen jönnek létre, a melylyel az anyag érintkezett, — és távol hatásokra, azaz olyanokra, melyek csak akkor fejlődnek ki, ha az illető anyag szervezetünk keringd nedveibe már felvétetett. A helybeli hatások nyilvánulhatnak vagy egyszerűen az illető anyaggal érintkező szövetnek vegyi elváltozásaiban, mint a maceratio, az étetés, stb. lúgok, savak, fémsók által, azaz oly elváltozásokban, melyek az illető testrészen, akár halott, akár élő az, közvetlenül és- gy formán lépnek fel (az életben ezekkel együttjáró lob- és elha- tárolódási tünetek mint reactiós, másodlagos tünemények természetesen nem tartoznak ide); vagy állhatnak a helybeli hatások helybeli functionális zavarokban, a sejtek vagy idegvégződések életének megváltozásában, a vérkeringés vagy az elválasztás megmá- sulásában szorosan a behatás helyén, midőn valami chemiai behatás épen nem, de minden durvább vegyi sérelem mindenesetre ki van zárva. Az ily hatások, melyek durvább chemiai sértés nélkül az élet-
