Vámossy Zoltán dr.: Cloetta-Filehne gyógyszertani tankönyve (Budapest, 1894)
Gyógyszerhatástan - Bevezetés
Bevezetés. 9 functiók megváltozásában állanak, — akár helybeliek, akár általánosak — „specificus-physiologiai hatásoknak“ is neveztetnek. A helybeli specificus-physiologiai hatásokra példa gyanánt szolgálhat : az atropin hatása vagy az eseriné a pupillára vagy az alkalmazkodásra a szembe csepegtetés után; a helybeli érzéste- lenség cocainoldatok behatása után; az elvörösödés csípős anyagok alkalmazása után; az erős nyálelválasztás fűszerek rágása után stb. Az ily helybeli hatások néha, mint az utóbb említett nyáladzás, reflectoricusak, más esetben, mint a pupillatágulás atropin után, directe létrehozottak; első esetben, mint az állatkisérletek mutatják, a központ felé futó ideg átmetszése után a hatás elmarad ; a második esetben még akkor is bekövetkezik. A íbroZ-hatások (általános hatásoknak is neveztetnek) mind specificus-physiologicusaknak nevezhetők, mivel itt soha sincsen szó durvább chemiai folyamatokról.1) Hogy jönnek létre az u. n. specificus-physiologicus hatások akár felszívódás, akár helybeli alkalmazás után ? Itt meg kell különböztetnünk egy elsődleges és egy másodlagos hatást („direct“ és „indirect“ hatásnak is nevezik). így a légzési mozgások erősbödése vagy görcsök fellépése lehet egy esetben elsődleges, más esetben másodlagos hatás. Épen úgy, mint a hogy a melegvérüeknél minden fulladás és minden elvérzés vagy a vérkeringés egyéb hirtelen megakadása légszükséget és görcsöket okoz, hasonlóképen minden anyagnak, a mely a belső gázcserét megzavarja vagy a circulatiot valami módon, p. o. szívhüdés által megállítja, ha közvetve is, de légszükséget és görcsöket kell okoznia : ez a másodlagos hatása az anyagnak. Evvel szemben vannak anyagok (mint a strychnin és mások), melyek a circulatiónak és gázcserének minden befolyásolásától függetlenül görcsöket okoznak. *) *) Középállást foglal el néhány elváltozás, a mit bizonyos anyagok befolyására (többnyire csak mérgezéseknél) a vér színanyaga szenved;, noha nem történik semmi durvább chemiai változás, de mégis (még resorp- tiv hatásnál is) mindig egy oly vegyi folyamattal van dolgunk, mely a szervezeten kivül a „holt vér“ színanyaga és az illető anyag között is épen úgy folynék le. Mindazonáltal ezen változások is „physiologicus hatásoknak“ neveztetnek, ha az élő szervezeten belül, felszívódás útján jönnek létre. — (Filehne.)
