Bugát Pál: Sebészség, mellyet előadási kézikönyvül kiadott Dr. Chelius M. J. 2. (Buda, 1837)

II. Az öszvefüggésnek idült megválásai - B) Idűlt 's genyedő megválások. A' fekélyek

IDÜLT ’S GENYEDŐ MEGVÁLÁSOK.

23

Weber’s allgemeine Helkologie, oder nosologisch-therapeutische Darstellung der Geschwüre. Berlin. 1792. 8.

Henke , Fragmente über die Pathogenie und Therapie der Geschwüre ; in Horn’s Archiv. Bd. II. 1. 1.

J. N. Rust , Helkologie , oder über die Natur, Erkenntniss und Heilung der Geschwüre. Wien , 1811. 2. Bd.

J. N. Rüst, Einige Bemerkungen über das Wesen der Geschwüre. Ein Beitrag zur Bearbeitung der Helkologie ; in seinem Magazin für die gesammte Heilkunde. Bd. XII. Heft. 3. 512. I,

C. Rust, de ulcerum diagnosi et aetiologia nonnulla. Cum Tab. VII. col. Berol. 1831. 4.

M. J. Bluff , Helkologie. Lehre von Erkenntniss und Behandlung der Geschwüre. Berolin , 1832. 8.

688, §.

Fekélynek (ulcus) az életmüves részek a’ táplálódás folyamatának rendetlenségén épült, eves nedvnek elválasztásával, és az általa meglepett rész tovább harapód- zó romlásával járó megválását nevezzük. A’ fekélyek különböznek tehát a’ tályogoktul, és a’ genyedő fölüle- tektől, de amazok ezek által okoztathatnak, főkép akkor, ha a’ genyedő földietek élőtehetsége megváltozván, az újratermödés folyamata fekély edö f olyamattd leszen, vagyis fekélyitő fölszivásra változik. >

689. §.

A’ fekélyek ólai vagy belsők vagy külsői. Az előbbiek az egész testnek, vagy egyes életműveknek természetes állapotjoktul való eltérésükben állónak, azoknak nagyobb fokú gyöngeségök, pettyhüdségök mellett, főkép ha egyszersmind némelly korcsvegyülésen alapodó betegségek is vannak jelen, millyek a’ forró és idült kütegek, a’ görvély, a’ bujasenyv, a’ köszvény, a’ süly, a’ vízkor, a’ szokott kiürítések visszamaradása, ’stb. Ezen betegségek vagy magok magokban , vagy némelly gerjesztő okokra hozzák a’ fekélyeket elő. — A’ külső okok mind azok, mellyek gyuladást és genyedést okozhatnak, a’ részek öszvefüggését megosztják, sebek, tályogok, mel- lyeknek gyógyulása más jelen kórhajlam, vagy félszeg müvészség által hátráltatik, helybelikép mivelő külön- hatású (specifisch.) kóranyagok, ’stb.