Bugát Pál: Sebészség, mellyet előadási kézikönyvül kiadott Dr. Chelius M. J. 2. (Buda, 1837)

II. Az öszvefüggésnek idült megválásai - B) Idűlt 's genyedő megválások. A' fekélyek

24 AZ ÖSZVEFÜGGESXEK IDÜLT MEGVÁLÁSAI. 690. §. A’ fekélyek egyszerit és szőveményesekre osztatnak. — Egyszerű fekélyek azok, mellyek sem helybeli sem közönséges beteges állapotokkal nincsenek öszvekapcsol- va, hanem egyedül az öszvefüggésuek azon tulajdon fölbomlásán alapodnak, melly nekiök az adott fogat sze­rint (688. §.) tulajdonuk. Szöveményes fekélyeknek ellen­ben mondatnak azok, mellyek különös helybeli vagy közönséges kórállapottal vannak összekötve. Helybeli szöveményekre nézve tehát sipolyos, kérges , vizkóros, visz dagos, taplós, fenés, és csontszuvasokra osztatnak a’ fekélyek: továbbad vannak vékony, szalonnanemű, éles, büdös, sós, és különbféle színű elválasztott anya­gokkal járó fekélyek. — A’ közönséges szövernények a’ (689. §.) föladott kórállapotok és korcsvegyületek jelen­létéiül függnek; azért is e’ tekintetből a’ fekélyek zsong- talanokra, sülyösekre, görvélyesekre , köszvényesekre, bujasenyvesekre, rákosakra , és sennyedékesekre válnak. A’ mondottakból az következik, bogy a’ főhelyek helybeli vagy közönséges bajokat tehetnek. Felednünk még sem kell, hogy fekélyek vannak, mellyek kezdetkor bizonyos belső októl függő­nek , minekelötte meggyógyulnának csupa helybeliekké lesznek; és viszontag , ollyak, mellyek eleintén merő helybeliek valának , le­folyások alatt azonban az egész testet együttérzésbe húzhatják, és ízövemenyes fekélyekké válhatnak. 691. §. A’ fekélyek visszahatása az egész testre, minémü- ségökhöz képest változik. — A’ különhatásu fekélyeknél a’ közszénv a’ fekélyben] elválasztott, és a’ különhatásu méreggel fertezett genynek fölszivása által öregbedik. Olly fekélyeknél, mellyeknél a’ genyválasztás igen gya- pora és rósz természetű, részint a’ folyvást tartó nedv- vesztés által, részint a’ gonoszféle geny fölszivatása által egy közönséges gyöngeségbeli állapot, és végre egy olly tókétyes senyv hozatik elő, mellyel változott ér­verés , többszöri szálló meleggel váltakozó borzadozás, elnehezedett lehelés, a’ tagokban huzadozó fajdalom, a’ fekélynek szárazsága vagy megáradása , genyes húgy, vizkóros daganat, oldózó izzadságok, ’s hasmenések kö­veinek.— Ha a’ fekély igen sokáig tart, akkora’ benne történő elválasztás viszonyba jő a’ többiekkel, és a’ fe­kély mintegy az egyebb természetes elválasztó életmű­vek sorába lép; a’ mi ugyan leginkább az öregeknél történik, kiknél a’ fekélyeknek sokáig tartása által a’

Next

/
Thumbnails
Contents