Bugát Pál: Sebészség, mellyet előadási kézikönyvül kiadott Dr. Chelius M. J. 1. (Buda, 1836)
Első osztály. Gyuladás - Második szakasz. Némelly különös fajai a' gyuladásnak
n. SZAKASZ. KÜLÖNÖS FAJAI A’ GYULADÁSNAK. 79 iyaga a’ megromlott sejtszóvettelmint fehéres szürke mag nyomódik ki, mire a’ keménység körös körül lohadni kezd. 105. §. A’ kelis gyakorta minden ösmert oh nélkül szármozik, még a’ legegésségesebb embereknél is. Gyakran megjelenik a’ forró betegségbiil lábadóknál, és nem ritkán birálatos, ollykor az elmulasztott bőr tisztasága miatt , a’ rendetlenül élő embereknél, az elnyomott bőrgö- zölgés után, valamint a’ hószám folyása közben, és főkép tavaszkor szokott többnyire támadni. Romlott ned- vü emberek, u. m. a' bujasenyvesek, görvélyesek, sülyö- sek, vagy a’higanyzab álók a’kelisnek gyakran olávett étnek. •— Ezen esetekben a’ kelis nemritkán idülő, csekély fájdalommal jár, és csak halkkal men genyedésbe által. 106. §. A’ gyógybánás a’ genyedés előmozdításában áll, erre nézve az igen fájdalmas keliseknél belendfűvel vegyített, vagy tört mákfejekből álló borogatások, vagy a’ gyuladás középszerű lévén, hamuban sült hagymák, a’ bürök - és amóna — az öszvetett ólomtapaszok, ’s több effélék tesznek szolgálatot. A’ kelis többnyire magátul fölfakad, vag3^ pedig gerellyel nyittatik föl; a’ genymag a’ lágyító borogatmányok folytatott alkalmazása által magátul kiürül, mellyeket minden keménység eltűntéig szükség folytatni. Keménység maradván vissza, ez csak új gyuladás és genyedés által oszlik el, azért is ezeket, mesterségesen is kell éleszteni. *— Ha a’ kelis fájdalmas feszüléssel köttetnék öszve, ezt akkor azonnal el lehet tá- voztatni, és a’ bajnak egész lefolyását megrövidíteni, az által, ha a’ kelist egész hosszában bemetszük, és aztán lágyító borogatásokat alkalmazunk. 107. §. Közönséges gyógybánás a’ kelisnél csak ritkán szükség ; ha talán gyomor tisztálanságokkal, vagy más csípősségekkel állana öszvekötetésben, akkor ezek ellen, a’ helybeli különös szereken kívül, közönségeseket is rendelünk. i Ritter’s einseitige idee über die Enstehung der Blutschwären durch zurückgehaltene Thiershlacke und ihre Zertheilung durch frühzeitig angesetzte blutige Schröfköpfe ; im Journal von Graefe und v. Walther. Bd III, Heft. 1. 81. lap.
