Bugát Pál: Sebészség, mellyet előadási kézikönyvül kiadott Dr. Chelius M. J. 1. (Buda, 1836)

Első osztály. Gyuladás - Második szakasz. Némelly különös fajai a' gyuladásnak

80

I. OSZTÁLY. GYULADÁS.

V.

P o k o 1 v a r.

M. A. Tossi, de Anthrace seu Carbunculo tractatus. Vénét. 1618. 4. C. P. De Herrera , de Carbunculis animadversiones Pintiae 1604. 4.

G. Frank , D. de Carbunculo. Heidelb. 1682. 4.

T. Bordenave , de Anthrace, Theses anatomico — chirurgicae;

resp. J. J. Robin. Parisiis 1765. 4.

Bromfield’s chirurgische Wahrnehmungen. Aus dem Engl. Leipzig 1774. 8. 81 lap. '

H. W. Bücking, der gutartige Carbnnkel und dessen medicinisch- chirurgische Heilung. Stendal. 1786. 8

F. ChATENet , Essai sur 1’ anthrax. Paris an IX. 8.

Larrey, Meinoires de Chirurg, milit. Vol. I. pag. 104.

108. §.

Jp pokolvar (carbunculus, anthrax) a’ bőr , és az ez alatt fekvő sejszóvet gyuladásában áll, melly szembetűnő kemény daganattal lévén öszvekötve, egész kiterjedése szerint fenébe igyekszik. A’ kelistől a’ gyuladás súlyossága, és az által különbözik, hogy fenével szokott végződni. A* gonoszféle genyedékkel (31. §.) legnagyobb hasonlósága van, mellytől annyiban különbözik, hogy ez mindenkor tulajdon ragályos anyagnak következeimé.

Heves és égető fájdalmak közt olly korlátolt kemény daganat fejlődik ki, mellyen több genyedékek támadnak, a’ bőr a’ daganaton komorkék, vagy feketévé lész, és korán fenével végződik. Ollykor mielőtt kívül valami tapasztaltatok, belől már minden fenés. A’ pokol var nagysága különbözik, ollykor tenyérnyi, máskor nagyobb. •— Többnyire a’ tarkón, a’ lapcsontok közt, a’ háton, és az ülepen szokott támadni. — A’ pokol varat ollykor láz előzi meg, vagy később járul hozzá, melly gyakorta csak gyöngéd, máskor ideges, rothasztó, ’stb. a’ honnan kórjeles y gonosz féle , döghalálos, helybentámadt, és jóféle pokolvar különböztetik meg.

109. §.

jóféle pokolvar nem ritkán ösmeretlen okból támad , még a’ legegésségesebb embereknél is, leginkább a’ szegények közt, kik egésségtelen helyen laknak, rósz táp- lálmányokkal élnek, előrejárt ártalmait által elgyengültek , az első utalt tisztátalanságaiban szenvednek. Többnyire a’ pokol var valamelly életveszedelmeztető anyag áttételének (metastasis) következése, és minden életkorban,