Bugát Pál: Sebészség, mellyet előadási kézikönyvül kiadott Dr. Chelius M. J. 1. (Buda, 1836)
Első osztály. Gyuladás - Harmadik szakasz. Gyuladás némelly különös életmüvekben
HL SZAKASZ. GYTTLADÁS KÜLÖNÖS ÉLETMŰVEKBEN. 105 térdizűlésig terjeszkedik. Nem ritkán lefolyása ezen gyuladásnak olly alattomos, hogy észre is alig vehetvén, csak már a’ geny meggyükével lehet a’ betegségre Ösmerni. A’ gyuladásnak fokához képest a’ genyedés majd sebesen, majd halkkal támad. A’ geny a’ horpaszt fedő sejtszövetben gyűlik meg, ezen izom lefolyása szerint süllyed alá, Poupart szálaga alatt, a’ végbélhöz közel, a* háton stb. daganat származik. Ezen genygyülem alatt a’ beteg ön ágyékában fájdalmat, menés közben nehézséget érez; köhögés által a’ daganatban lévő' geny hullámzani éreztetik, vizirányos helyezetben a’ daganat kisebbedik; a’ bőr eleintén fölötte nem változik meg. A’genyedés közönséges tüneményei u. m. kiszáradás, éjjeli izzadások, aszláz, stb. ha csak a’ kelevény terjedete nem épen igen nagy, csak ritkán jelennek meg. Hanem ennek nagyobbodásával, ha a’ daganatot fedező bőr lobba borul, akkor a’ tályog megreped, ’s belőle eleinte szagatlan, aztán pedig büdös geny ürül ki; e’ mellett a’ beteg ereje sebesen hanyatlik, vagy pedig a’ kelevény nyilása öszvehu- zódván, több ideig sipolyos maradhat. 167. §. Ezen gyuladásnak több ólai lehetnek, u. m. külső ártalmak, nagy erőlködés, meghűlés, csúz, köszvény, és másféle betvegyes szenvek. Az ágyékkelevénnyel gyakorta az ágyékcsigolyák romlása kötettik Öszve, melly oka, vagy következeimé lehet ezen genygyülemnek. 168. §. Az ágyékizom gyuladásának eloszlása gyakrabban megtörténhetnék, ha a’ tünemények eleintén olly gyakorta annyira elrejtve nem lévén, a’ betegség orvoslását el nem mulasztatnák. Az orvoslás a’ gyuladás fokához, és okához szabatik. A’ nagy gyuladásnál lobellenesen bánunk, eret nyitunk, nadályokat, és köpölyö- ket rakunk. A’ gyuladás enyhültével az oszlódást szál- lékony íroknak bedörgölése , és hosszabb ideig nyitva tartott hólyagtapaszok által segítjük elő. Csúzos, vagy köszvény es ok lévén jelen, ha a’ gyuladás alattomos inkább, bodzavirág-forrázatban a’ Minderer leiét, tört a- dagokban hánytató borkövet, a’ Dower porát, a’ ká- fort ’stb. alkalmazzuk; de főkép a’ meleg fördők, a’ szállékony íroknak bedörgölése , a’ hólyagtapaszok, és a’ genykutacsok a’ legczéliranyosabbak.
