Charcot J. M.: Előadások az idegrendszer betegségeiről - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 27. (Budapest, 1875)
Harmadik előadás. A gerinczagy s agy bántalmaira következő táplálati zavarok (folytatás)
Gerinczagyi szürke állomány szerepe. gerinczagylob jelei által árulja el magát és kórödailag a tünetek azon összege által, melyek ezennemü bántalomrq, vonatkoznak. Hogy azon táplálati zavarok keletkezését, melyek keresztcsonti bőrelhalásra vezetnek, megmagyarázzuk, ez idő szerint nem a hiányzó működésre, hanem igenis a gerinczagy izgatottságára kell hivatkoznunk; és ezen következtetés összhangzásban áll a kisérleti eredményekkel, melyek azt mutatják, hogy állatoknál a keresztcsonton üszkös fekélyedések kifejlődése nem lép fel a gerinczagy rendes átmetszése folytán, hanem csupán azon esetekben, hol lob ütötte fel tanyáját a gerinczagyi sebzés szomszédságában. Nem igen valószinü, hogy a gerinczagyat alkotó valamennyi rész, különbség nélkül, alkalmas legyen izgatások befolyása alatt heveny felfekvésü üszők fejlődését előidézni. Eme hozzájáruló tünet nagy gyakorisága gerinczagy vérzés, központi heveny gerinczagylob eseteiben, hol a bántalam a gerinczagynak főkép központi tájait foglalja el, úgy látszik különösen a szürke állományt tünteti föl olyannak, mely e tekintetben főfő szerepet játszik; és e szerepet kétségkivül a hátsó fehér nyalábok is osztják, mert tudjuk, hogy e nyalábok bizonyos ítészeinek izgatásai akként hatnak, hogy nemcsak különféle bőrküte- gek képződését okozzák, hanem, jóllehet ritka esetekben, még bőrelhalást is.1) Másrészt tökéletesen be van bizonyítva, hogy nem szabad a szürke állomány minden részeit, különbség nélkül, e befolyásai vádolni; némelyek közülök, mint ezt már sejtettük, valóban igen mélyen ható izgatottsági bántalmakat szenvedhetnek, anélkül, hogy erre heveny felfekvési üszők következett volna valaha. Ilyenek, mint tudják, a mellső szarvak, melyeknek bántalmai viszont az izmok táplálkozására birnak legdöntőbb befolyással és valószinüleg — mint csakhamar látni fogjuk — az Ízületekére is. így a keresztcsonti üszők hiányzik általában gerinczagyi gyermekhüdésnél és felnőttek gerinczagyi hüdésében; e bántalmak bonczilag heveny lobos bajok által jellegez- tetnek, melyek rendszeresen a mellső szarvak tájára korlátozvák. A kóresetek elemzése, mint látják, azon nevezetes eredményre vezet bennünket, hogy a gerinczagyi eredetű táplálati bántalmak közt egyesek, azok, melyek az izmokban vagy ízületekben székelnek, kiinduló pontjukat a mellső szarvak elváltozásában találják, mig mások, x) Lsd 77. 1.
