Charcot J. M.: Előadások az idegrendszer betegségeiről - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 27. (Budapest, 1875)
Harmadik előadás. A gerinczagy s agy bántalmaira következő táplálati zavarok (folytatás)
so Felfekvés alsó végtaghüdésnél. Következő esetet Müller W.1) egyik érdekes munkájából kölcsönzőm; ezen esetben izületi bántalom nincsen feljegyezve, de fel van említve a hüdött végtag izmainak gyors sorvadása, melyet több nap előtt a faradi összhuzékonyság igen kifejezett csökkenése előzött meg. Müller észlelete minden más tekintetben összhang-zásban áll Vio-ués és Joffroy-ével. Huszonegy éves nőről van itt szó, kit a negyedik hátcsigolya magasságában késsel szúrtak meg; az eszköz, mint később a bonczolat megmutatta, ^““-nyire a harmadik hátcsigolya fölött a gerinczagy bal féloldalát egészen átmetszette. Még a baleset napján kimutatható volt, volt a bal alsó végtag teljesen hüdött és tulérzékeny, érzékenység legtöbb alakjában felmagasztaltnak látszik; a bőr legkisebb érintése, különösen a láb szomszédságában fájdalmat idéz elő; ugyanaz áll a nyomásról. Könnyű csípést, csiklandozást igen kínos fájdalmas érzések kisérnek. Hideg testtel érintés szintén fájdalmas; beteg egymásra következő sok szúrással hasonlítja össze. — Jobb alsó végtag. Minden akaratlagos mozgás tökéletesen rendes, az érzékenység ellenben csaknem teljesen kialudt. Teljes érzéstelenség; érintésre csaknem semmi érzés. Hideg testtel érintés bizsergés érzése által nyilvánul homályosan. Az érzéstelenség jobboldalt nem szorítkozik csupán az alsó végtagra, hanem felszáll a csecsbimbó magasságáig. Vizelet és bélsár önkénytelenül mennek el. Febr. 24. (8-ik nap) ugyanazon tünetek jegyeztetnek fel mint fentebb: de azonkívül ki van mutatva, hogy a bal láb (mozgáshiidött) melegebb, mint a jobb. Beteg mellkasa alapján összetűzés vagy jobban mondva összenyomás érzetéről panaszkodik. Márczius 5. (17-ik nap) a beteg némi látzavarról panaszkodik; bal láta szükebb, mint a jobb: azonfelül a bal szemedényei jobban kifejlődvék S" belövelvék, mint a jobb szemben. Az ürülékek két nap óta önkénytesek lettek. Alsó végtagok állapota semmiben sem módosult. Márczius 13. (25-ik nap) a bal seggpofa tegnap óta élénk pir székhelye és a felpiros folt egy pontján a felhám már levált. Márczius 14. Jobb seggpofán a keresztcsont szomszédságában az irha egy öt frankos terjedelmében lemeztelenített, azonfelül vérrel aláfutott (decubitus acutus). — Már febr. 24-én észrevehető volt, hogy a bal térdre gyakorolt mozgatás (a mozgás hüdés oldalán) kissé fájdalmas vala; ma fel van jegyezve, hogy ezen ízület dagadt, vörös s ezenfelül önkénytes fájdalmak székhelye, melyek mozgáskor növekednek (gerinczagyi izületi bántalom). Márczius 24. a vérrel aláfutott folt magasságában, a jobb seggpofán fekélyedés jött létre, mely ma sarjadzással fedett. — Daganat, vörösség és fájdalom csaknem teljesen eltűntek a bal térdben. l) W. Müller. — Beiträge zur patholog. Avat. u. Physiol, des menschlichen fíückenmarkes Lipcse, 1871. I. észlelet.
