Charcot J. M.: Előadások az idegrendszer betegségeiről - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 27. (Budapest, 1875)

Második előadás. Idegsértésekre következő táplálati zavarok (folytatás) - Izombántalmak. Gerinczagy sértéseire következő táplálati zavarok

Mozgató idegsejtek bántalmai.

51

2. Azon bajok, melyek a második osztályt alkotják, sokkal finomabb szövetbántalmakat képeznek ; e bántalmak valóban, mondhatni rendszeresen a mellső szarvak szürke állományára korlátolódnak, melyet ritkán lepnek el egész terjedelmében; gyakran elég pontosan azon igen körülírt tojásdad térén látjuk őket megmaradni, melyet a mozgató sejtek csoportja vagy halmaza foglal el. (2.ábra.) A köt- anvag a megváltozott pontokon, rendesen homályosabb, sűrűbb, sok

2. ábra. — Gerinczagy harántmetszetének egy re'sze, mely a jobb alsó végtagot elfoglaló gerinczagyí gyermekbüdés esetében az ágyéktájon tétetett, Ábra a jobboldali szürke állomány mellső szarvát tünteti fel. A bántalom kizárólag az idegsejtek mellső-külső csoportját sújtja.

a. Cervix cornu posterioris, b. Az idegsejtek hátsó-külső csoportja, c. Mellso-külso csoport. Ezen utóbbi csoport sejtjei teljesen eltűntek, mig a b. és d. csoportokban igen tiszták ; —

b. belső' csoport j — e. az ereszték,

magvakkal (myélocytes) beszórt s következéskép lob bélyegét viseli. Ugyanekkor az idegsejtek a sorvos elfajulás különböző fokait s különböző módozatait tárják elénk. Azonban mely szövetelemek voltak első helyen bántalmazva? Mind oda utal, hogy az idegsejteket tartsuk ezeknek. Valóban nehezen volna felfogható, hogy az elváltozás oly szorosan korlátozódnék a sejtek szomszédságára, ha eredési pontja a nevrogliában volna. Másrészt vannak esetek, hol bizonyos számú idegsejtek, sőt néha egész idegsejtcsoport sorvadása azon egyedüli

oszlop törése a háti táj közepe felé. Gerinczagy a hát-ágyéki táj magasságában több hüvelyknyire ellágyult. Villamos összhuzékonyság csökkenése a baleset után heted napra.

4*