Charcot J. M.: Előadások az idegrendszer betegségeiről - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 27. (Budapest, 1875)
Második előadás. Idegsértésekre következő táplálati zavarok (folytatás) - Izombántalmak. Gerinczagy sértéseire következő táplálati zavarok
50 Mozgató idegsejtek bántalmai. követheti a felelkező tünetek fejlődését; az izomtömegek sorvadása csakhamar nyilatkozik; a kezdeti rostok szövettani bántalmai hamar meghatározhatók lesznek. Mannkopf1) és Engelken-) szerint e bántal- mak főkép a sarcolemma magvainak tultengése által tűnnek ki. Szóval lobosfolyamat bélyegét hordják magukon. Az elsőd izomrostok zsíros elfajulása itt még kivételes tény. Ami az idegeket illeti, melyek a kóros izmokhoz futnak, Mannkopf által többször megvizsgáltatván, majd egészségeseknek találtattak, majd aránylag könnyű elváltozásokat mutattak és az izombántalmak hevességével semmiképen sem álltak viszonyban. 3) A gerinczagyi guta (véres gerinczagylob, hématomyelie) említendő második helyen. Oly bántalomról van itt szó, mely a kórszármazás és kórboncztan szempontjából lényegesen különbözik a közönséges belső agyi (intraencéphalique) vérzéstől; mert a véres gerincz- agylobnál a vérömleny általában oly szövetek belsejében képződik, melyek már megelőzőleg lobfolyamat által módosulást szenvedtek. A vér főkép a szürke idegtengelyben ömlik el, melyet elég gyakran hosszúsága legnagyobb részében elborít. Midőn igy áll a dolog, a villamos összhuzékonyság csökkenése, sőt elpusztulása, mely a hüdés sújtotta izmokban gyorsan lép föl, oly tünet, mely állandónak látszik. Tizennégy napra az első kórtünetek kifejlődése után meg lett az állapítva Levier4) egyik esetében; Colin egyik esetében a roham ugyanazon napján (?). Durian5) által közölt esetben kilenczedik naptól fogva. A gerinczagyi guta általában gyorsan halálos bántalom; nem is nyújtott még az alkalmat, az elsőd izom-rostok szövettani bántal- mait s az izomtömegek sorvadását constatálni, melyek kétségkívül nem késnének létrejönni, ha az élet tovább tartana. Yalószinü, uraim, hogy a gerinezoszlop törései és ficzamai a gerinczagv izgatását idézvén elő, mely először részletes, de csakhamar általánossá igyekszik lenni, oly hatással lehetnek, hogy ahüdött végtagok izmaiban a villamos összhuzékonyság gyors csökkenését váltják ki, mint ezt Duchenne (de Boulogne) is észlelte. 6) *) *) Loc. cit. 2) H. Engelken. — Beitrag z. Patholog. d. acut. Myelitis. Zürich. 1867. 3) Lásd mi mondatott e tárgyról ezen előadásban 32. 1. *) Levier. — Beiträge zur Pathol, d. Bückenmarksapoplexie. Inaug. Dissert. Bern. 1864. 5) Durian. — Union módiéul. I. köt. 1859. 308. 1. 6) Lásd Duchenne (de Boulogne). — Észlelet idéz. hely. 246. 1. Cx-erincz-
