Charcot J. M.: Előadások az idegrendszer betegségeiről - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 27. (Budapest, 1875)

Második előadás. Idegsértésekre következő táplálati zavarok (folytatás) - Izombántalmak. Gerinczagy sértéseire következő táplálati zavarok

Ideg át- és kimetszések.

45

Ha nem csalódom, e fejtegetésből azt következtethetni, hahogy teljes idegámetszésről vagy kimetszésről van szó, jelen észleletek a lényeges pontokban a régiekkel összevágnak. Másrészt azon eredmények, melyeket Erb és Ziemssen, állatoknál, idegtörzsek alákötése vagy zúzása után nyertek, azon kórtünetekkel hasonlíthatók össze, melyek embernél a kevert vagy tisztán mozgató idegek izgatottsági bántalmai következtében jőnek létre.

Ámde, ha ez igy áll, azon nézeteltérések, melyeket e tanulmány kezdetén jeleztünk, el vannak simítva s az izombántalmakat tekintve, helyén való beösmerni azon alapos megkülönböztetést} mely az idegrendszer hiányzó működése és kóros működése közti hatásban van, s melyet mi, az izületi s bőrbántalmakról szólva, már érvényesítettünk.

A GERINCZAGY BÁNTALMAIRA KÖVETKEZŐ TÁPLÁLATI ZAVAROK.

Az idegközpontok izgatottsági bántalmai, miként az idegekéi, azon képességgel birnak, hogy nagyobb távolban, a test különböző részein táplálati zavarokat idéznek elő. E következő elváltozások

közepe felé szűnnek meg s eltűnésük után mintegy 4£ hónapra kerülnek ismét együtt elő. Egyébiránt Ziemssen és 0. Weiss az ülideg kimetszése hatásának alkalmával következőkép szólnak: «Állatoknál, melyeken e műtét végrehajtatott, a galvános ingerlékenység fokozatosan gyengült s e gyöngülést nem előzte meg valami ingerlékenységi növekedés stádiuma. Lassan haladott az előre, lépést tartva a faradi izomingerlékenység gyöngülésével. Az izgathatóság a 3-ik hónap második felében tűnt el, hogy a 7-ik vagy 8-ik hónapban újra megjelenjen.» (Id. h. 552. és 593. 1.)

l) Vulpian uj kísérletei (Arch, de physiologie IV. köt. 1871—1872. 757—758. 1.), melyek csaknem minden pontban egybevágnak Erb és Ziemssen kísérleteivel, megállapították, hogy a környi idegek átmetszésének hatásai, az izmok szerkezetére s élettani tulajdonaira, nem különböznek lényegesen azoktól, melyeket különböző izgató eszközök alkalmazása idéz elő — u. m. helyi zúzás, alákötés, étetés — ugyanezen idegeken. Másrészt Neumann (Arch. f. Heilkunde, Lipcse, 1868), Ranvier (Comptes rendus de l’Académie des Sciences 30. déc. 1872) és Eichhorst (Virch. Archiv 1874. decz. 12-én) szövettani észleletei kétségen kivül helyezik, hogy az átmetszett ideg környi végén állandóan oly elváltozások jőnek létre (az inter annularis részlet sejtjeinek szaporodása), melyek lobos folyamatot tüntetnek föl. Ezek után tehát az idegátmetszés és az idegizgatás közti ellentétet nem lehetne oly élesen fenntartani, mint az ezen előadásban megtörtént. (Jegyzet a második kiadáshoz.)