Charcot J. M.: Előadások az idegrendszer betegségeiről - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 27. (Budapest, 1875)
Második előadás. Idegsértésekre következő táplálati zavarok (folytatás) - Izombántalmak. Gerinczagy sértéseire következő táplálati zavarok
44 Idegek zúzása és alákötése. végnek központival összenövése volna jelen. Viszont, csupán fól- tevény alapján s minden egyenes bizonyiték nélkül engedik meg azt, hogy az idegcsövek, melyek velős hüvelyöktől megfosztva, csak tengely-szálagból állnak, mindennemű életi sajátságtól megrabolvák. Nem szabad mindannyiszor felednünk, hogy az ideg alákötése és zúzása nem azon egyedüli eszközök, melyeket Erb és Ziemssen kísérleteiknél igénybe vettek. E szerzők szintén tettek idegátmetszéseket és kimetszéseket, az igaz, hogy aránylag igen megszorított számú esetben. Hozzáteszik ők, hogy az eredmények mindig azonosak, akár teljes átmetszésről, akár zúzásról legyen szó. Azonban ha az észleletek részleteibe bocsátkozunk, nem nehéz felösmerni, hogy e következtetést tartózkodás nélkül, megengedni nem szabad. Különösen Ziemssen munkájában egy fejezetre találunk, mely e tekintetben, egészen jellemző. Oly esetekről van ott szó, melyekben az ülideget nehány milliméternyi terjedelemben kimetszették. Ámde ilyen sértések után nyert eredmények jóval eltérnek azoktól, minőket e szerző s Erb ideg-alákötése vagy zúzása folytán észleltek; az eredmények sok tekintetben, az élettanászok kísérleteiben jelzett tényékhez közeliinek; igy első helyen a villamos összhuzékonyság a kimetszés után, előhaladóan, de igen lassan csökken; csak több hónap végével enyészik el s nem többé ötöd egész tizennegyed napra, mint midőn zúzásról volt szó. Másodszor itt nem találkozunk többé azon ellenmondással, melyet zúzás eseteiben a galvánozás és faradizálás hatásai közt láttunk s mely mint emlékeznek, az emberen észlelt kórtani tények legnagyobb részénél létezik. Ellenkezőleg, a két vizsgálati mód teljesen párhuzamos hatásokat idéz elő: a faradi összhuzékonyság és a galvani összhuzékonyság együtt gyöngülnek s első teljességükre együtt emelkednek újra az ideg helytállásával, mely az igaz, sokáig várat magára.2) b Vulpian. — Systeme nerveux loc. cit. p. 269. 2) Vesd össze Ziemssen és Weiss értekezésében (I. e. 589. 1.) 3. ábra, II. számú észleletet, mely tengeri nyúlnál nerv. tib. ant. alákötésére vonatkozik, a II. számú észlelettel, melyben hasonléképen tengeri nyúlnál az ülideg izgatásáról van szó. Első esetben a faradi összhuzékonyság kiham- vadtnak látszik, műtét után 12-ed naptól fogva; a galvános összhuzékonyság ellenben a második naptól fogva felszökött s igen magas fokon marad egész addig, mig a faradi összhuzékonyság rendes állapotához tér vissza. (44-ik nap.) A második esetben pedig a faradi és galvános összhuzékonyság párhuzamosan egyre, de igen lassan gyöngülnek; csak a 3-ik hónap
