Charcot J. M.: Előadások az idegrendszer betegségeiről - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 27. (Budapest, 1875)
Negyedik előadás. Az agy és gerinczagy bántalmaira következő táplálati zavarok (folytatás és vége) - Zsigerek bántalmai - Elméleti rész
108 Edénymozgató idegek izgatása. Szabad talán feltennünk azt, hogy az állatok, melyeknél Schiff táplá- lati zavarokot látott fellépni az ideghüdéses vérbőség következménye- képen a leggyöngébb erőmüvi izgatás befolyása alatt, azon gyönge- ségi feltételek közt voltak, minőket Cl. Bernard jelzett. Embernél a körülmények ugyanezen összetalálkozása az állatoknál észleltekhez szükségképen hasonló hatásokat szülne, s azt kérdezheti az ember, váljon táplálati zavaraink némelyike valóban nem ily módon jő-e létre. Ilyen talán a gutaütöttek heveny üszkének esete; az általános állapot itt valóban a legrosszabb és az ülepi üszők szabatosan azon testrészt foglalja el, mely a mozgás-hüdés alapján aránylag emelkedett hőmérséket mutat, ez nyilván az edénymozgató vérbőséghez lévén kötve.1) Legyen azonban bármint is a dolog, ezen kórszármazati értelmezés csak igen megszorított alkalmazással birhat, mert az idegközpontok bántalmaiból folyó heveny felfekvés létrejöhet némely körülmények közt, például* 2) a gerinczagy féloldali bántalmai folytán oly testrészeken, hol az edénymozgató beidegzés nincsen láthatólag bántalmazva s létrejöhet mindazon tünetek hiánya mellett, melyek a szervezet mély nyomottságára utalnak. Helyén való kutatni most, váljon az edénymozgató idegek izgatása nvujthat-e számot azon tünetekről, melyeket ugyanezen idegek hüdése nem fejt meg. Vegyük először a kisérleti izgatást szemügyre. Ezen izgatás legszembeszökőbb eredménye többé-kevésbé nyomatékos részletes vérszegénység; oly fokra vihető ez, hogy a bőrben ejtett szúrás után csepp vér sem bugygyan ki.3) A részek, melyekben az edénygörcs megakadályozza ekként a vérkeringést, elhalványodnak és meghidegednek; az életi tevékenység ott csökken; idegek, izmok izgathatósága a rendes mérték alá sülyed. Természetesen azt hajhandó hinni az ember, hogy az elhalás vagy az üszők által okozott mély táplálati zavaroknak szükségkép ilyen állapot továbbításából kell eredniük. Fontos azonban megjegyeznünk azt, hogy itt közönségesen időszaki tünetről van szó, mely legfölebb néhány óráig tart. Mert már magának az izgatásnak továbbítása által az ideg tevékenysége kimerül s általában csakhamar vérbőség következik a vérszegénységre.4) Mindannyiszor elérhetjük azt, ha az edénymozgató idegek izgatását *) 3. előadás. 82. 1. 2) 3. előadás. 82. 1. 8) Brown-Séquard. — Course of Lectures stb. 147. 1. Philadelphia. 4) Brown-Séquard. i. h. 142. 1.
