Charcot J. M.: Előadások az idegrendszer betegségeiről - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 27. (Budapest, 1875)
Negyedik előadás. Az agy és gerinczagy bántalmaira következő táplálati zavarok (folytatás és vége) - Zsigerek bántalmai - Elméleti rész
Elméleti rész. 103 agylob folyamában, miként az üszkök megjelenése, mondhatnám rendes tény. A fölsorolt kórszármazati feltételek világos elégtelensége O C5 O igen valószínűvé teszi az idegrendszer egyenes működését a liugyu- taknak minket foglalkoztató bántál mai előidézésében. Ezek tehát valamint a többi táplálati bántalmak, melyek gyakran ugyanazon időben mutatkoznak, a gerinczagyi központ bizonyos részeinek s kétségkívül leginkább a szürke állománynak izgatottságában találják okukat. ELMÉLETI RÉSZ. Uraim, a megelőző tanulmánysorozatban alkalmunk volt többször beösmerni, hogy a táplálati zavarok kifejlődése, melyek az idegrendszer bántalmai folytán lépnek föl, legalább általában — ellenkezőleg az igen elterjedt nézettel — korántsem képezi ezen rendszer különböző részei hiányzó hatásának következményét, sőt inkább e bántalmak leggyakrabban azon izgatottságból erednének, melyet bizonyos föltételek alatt akár a környi idegek, akár magok az idegközpontok elszenvednek. így tehát oly ismeret birtokába jutottunk, melynek hordereje a kórbuvárra nézve igen nagy s melyet önök könnyen sejtenek, anélkül, hogy szükséges legyen azon gyakorlati levezetéseket hangsúlyoznom, melyekre az vezethet. Azonban be kell ezek után ösmernünk, hogy ezen tisztán tapasztalati ismeret csupán az első lépést képezi azon tünetek tudományos felfogása felé, melyeket észlelés által megállapíthattunk. Mert ha a kezdeti bántalom módját, valamint székhelyét tudjuk, legelőször az marad meghatározandó, mely utón zajlik le e kór a környi részek felé. E lezajlás nyilván idegek utján történik; ez azonban elméleti szempontból még elégtelen adat. Legelőször arra kellene törni, hogy kikutassuk és meghatározzuk, e bonyolult tömegben, melyet idegnek neveznek, legalább élettanilag melyik azon elem, melyen ezen kóráttétel történik. Valamint azt is, minő ezen kóráttétel erőművezete.. A megpendített kérdést azon csaknem feltétlen bizonyossággal kezdem meg, miszerint szigorú érvekkel nem felelhetek reá. Becses idejókből perczet sem óhajtván elfecsérelni, talán ki is térek vala előle, ha nem vagyok meggyőződve, hogy nagy horderejű az, ha legalább azon elmélet meddőségét megmutatom, mely e kérdés megfejtésével