Hempel Adolf Fridrik: Az egésséges emberi test boncztudományának alapvonatjai 2. (Pest, 1828)

Hatodik Osztály. A hasüregről, és az ebben találkozó életmívekről - Második Szakasz: Az emésztés életmíveiről

folyamattal változik. A veroczér észrevehetőig tágul, az ő hal ágában lévő két nyílások , melyek a köldökvérér és az Arant véreres vezetékének beültetés helyei valának, lassanként öszvenőnek, sött ezen csatornák magok is szálasokká lésznek. — Elemedő korban a máj, a nélkül hogy beteges volna, gindárabb, parázsubb lesz, színe sötétebbre változik.

242. §. Az epehólyag (Vesicula, seu cystis fellea).

Ez a máj jobb karélya alsó lapján a jobb hosszús árokban nyugszik; rajta a féltekés és tompa feneket (Fundus) lehet tapasztalni, mely a máj melső szélén helyeztetik, sött attúl gyakorta kévéssé ki is dülled, a hólyag többi részei közt legalacsonyabban meg legmélyebben fekszik, és a hurkákéihoz ütődik. Az epe^ hólyag feneke annak középső részébe, a testbe (Corpus) men által, mely halk folyamattal szűkülvén, az epehólyag nyakába (Collum) mint az epehólyag leg- kissebb részében végződik; ez a fenéknél magosabban fekszik, és közönségesen tekergős, végre az epehólyag nyaka ezen hólyag kiürítő csőjébe a holy ágvezetékbe (Ductus cysticus) men által. Ez a nyaktól eredvén, kezdeténél tekergősen fut, aztán egyenesen men lefelé a veroczér törzsöké alatt, és egy igen hegyes szegletnél a májvezetékkel egyesül, mely a haránt árokbúi lép ki, a két vezetékek egyesülvén egy közönséges csatoiv nát az úgy nevezett epeközvezetéket (Ductus choledochus) készítik. Ez a veroczér törzsöké alatt a nyombél fölső részén túl men el, aztán a nyombél lehágó részét érinti, ezen bél hártyáit egymás után átfúrja, és végre egy egyes kévéssé kiálló nyílással végződik abban. Vele együtt ugyan azon nyílásnál nyílik a hasnyálmirigy kiürítő csője is, mely nyílás csaknem mindenkor mind a két vezetékekkel közös.

Az epehólyag alkotása. Az epehólyag mindenek előtt a hashártyátúl nyer egy tokélletlen hártyái;

életm íveiről. 87