Hempel Adolf Fridrik: Az egésséges emberi test boncztudományának alapvonatjai 2. (Pest, 1828)
Hatodik Osztály. A hasüregről, és az ebben találkozó életmívekről - Második Szakasz: Az emésztés életmíveiről
tökélletlent azért, mert nem az egész hólyagot borítja, hanem egyedül az ő a májtól elforduló szabad lapját húzza be. A máj felé forduló másik lapon, mehet, mivel a hólyag a májjal öszvefűggésben van, nem lehet látni, egyedül laz sejtszövet tapasztaltatik , mely' által ő a májjal függ öszve. A külső hártyát lefejtvén, részint hosszú, részint ferde rostokat lehet tapasztalni, melyeknek a bélcső izomhártyájának húsrostjaival hasonlatosságok van. Ez után az edényekbül dús takony hártya következik, mely az epe behatásától barnás sárga színű. Takonvmirígyeknek nyomdokait egyedül a hólyag nyakánál tapasztalhatni, melyek lételöketvilágos nyílásaik által bizonyítják. Ezen hártyának belső föliilete kiáll, számos ránezokat készít, és Elállóké— pű sejtes tekintetet mutat. Ha tehát ezen ránezok a többi hártyák lefejtése után ki feszülnek , ezen hólyag még egyszer oly nagynak tetszik lenni, mint annak előtte. A hólyag nyakán apró tökélletlen billentyűk Iá tatnak. A máj- a hólyag- és az epeközvezetékek hasonló alko- tásúk, takonyhártyábúl állnak , mely kívül merő sejtszövet által vétetik körül, és a melyek a nyombél ta- konyháptya folytátásainak látszatnak lenni. Az epehólyag ütere olykor kettős és hólyagütérnek (Arteria cystica) neveztetik , mely közönségesen a májtilérnek egy ága. A hólyagvérér (Vena cystica) a veröczérbe men által. A nagyobb epevezetékek mellett pedig számos nyirkedények látalnak , melyek az epehólyagból eredvén , a tápcső kezdetében Végződnek* Végre az idegek a májfonatból erednek. HETEDIK FŐRÉSZ. A LÉP (Lien, Splen) 243. §. A lép Je ö zö ns ég es tekintet e. A lép a bal rászttájon a gyomron túl és mellett a hashártya tömlőjében rejtve fekszik. Fölül a rekesszel, 88 Az emésztés
