Hempel Adolf Fridrik: Az egésséges emberi test boncztudományának alapvonatjai 2. (Pest, 1828)

Hatodik Osztály. A hasüregről, és az ebben találkozó életmívekről - Második Szakasz: Az emésztés életmíveiről

b.) A bels'ö seggzdrizom (Musculas sphincter am internus) a végbél belső hártyáját közbeveletlenül vészi körül olyképp, hogy ő az elöbbeni izom legbelsőbb rétegét készítse. Ez a végbél körös rostjainak öszvetor- lódásából származik, melyek itten egy vastag daganatot képeinek. Ezen izom a seggnyílást tészi egészen szűkké.

'C.) A seggemelmtok (Musculi levatores ani) tulajdon két izmok, melyek a végbél két oldalán találtatnak , ezek közül mindenik a fancsont lehágó ágának belső lapjától származik, valamint csaknem az egész ülcsontétúl is, és kévéssé a belső dugizmot fedezi. Az izomrostok a farcsikcsont felé ereszkednek le, és részint ezen végződnek; részint a külső seggzarizommal, részint magok közt két oldalról fonákodnak öszve. Ezek a végbélt, és még a férj fi testben az ondóholyagcsákot, az asszonynál pedig a hüvelyt is ápolják. Ezen izmok a segget, ha ez a bélsár kiürítése alatt kévéssé kifelé tolatott , ismét fölfelé hózzák vissza.

A végbél véredényei. Az üterelc. A végbélhöz főképp a belső aranyulér az alsó fodorütérnek egy ága, továbbá a középső, és külső aranyiitérek, melyek a hasalatti ütérből származnak , mennek. Ezen ereknek törzsökéi mindannyin ezen bél hátsó részén fekszenek, ágaikat mel felé küldvén. A vérerek hasonló nevűtör- zsökökbe mennek által: a belső aranyvérér a bal hurkavérérben végződik; a többiek pedig a hasalatti vérérben öntik az általok fölvett vért. A nyirkedények azokkal, melyek a liudhólyagtól, ondóhólyagcsáktól, és a hüvelytől erednek, függnek öszve, és a hasalatti fonatban végződnek. Az idegek mind a két oldalon a hasalatti fonatból erednek, azok pedig, melyek a zárizmok , és seggemelintők számára rendeltettek, a ke- reszLidegekbői veszik eredetüket.

76 Az emésztés