Hempel Adolf Fridrik: Az egésséges emberi test boncztudományának alapvonatjai 2. (Pest, 1828)

Hatodik Osztály. A hasüregről, és az ebben találkozó életmívekről - Második Szakasz: Az emésztés életmíveiről

életm íveiről.

77

235. §. A gy o mo r , és bélcső állapot j a a születés előtt,

A magzat életének legkorabb időszakasszában egész a harmadik hódnap kezdetéig a bélcsatornának egy része a köldökzsinórban fekszik; és azonképp a mint a has falai fejlődnek, húzódik az lassanként a hasüregbe vissza. A gyomor helyezete , a májnak szerfölött lévő nagysága végett a született embernek főképp a meglett embernek ugyan azon része helyezetétől külömbözik; a bal oldal felé van t.i. inkább nyomva, és a bal rászt- meg a köldöktájon helyeztetik : a gyomorcsuk alacsonyabban, a nagy ív pedig inkább bal felé esik. A gyomor tehát függélyesen helyeztetik inkább. A vékony bél igen hosszú, és annál hosszúbb, és kevésbé teker- » vényes az, mentül fiatalabb a magzat. A vak bél rövid, és kúpos, eleintén inkább bal felé fekszik, és csak a hurkabél kifejlődése alatt tolatik a jobb oldal felé; a rajta lévő gelisztanyújtvány tulajdon állapotban van, mert mennél fiatalabb a magzat, annál kevésbé látszatik ő nyújtványnak lenni, hanem mivel annyira ki van tá- gúlva, hogy gyakran az újszülött gyermeknél bélsárt is tart magában , azért is a vak bél folytatásának tetszik lenni, és csak a születés után látszik lassanként a neki tnlajdon képet fölvenni. A hurkabél csak a hetedik hódnapnak végével nyeri meg a maga helyezetét; kevésbé görbült, minden emelkedések ésbevágányok nélkül látszatik lenni, és semmi hurkaszálagok nem vétetnek rajta észre, hanem a csepleztoldalékok igenis Iá tatnak. Az egész bélcsatorna, gyakorta a gyomor is tulajdon alakkal, mely gyej'melc szúr oknak (Meconinm) neveztetik, van többé, vagy kevésbé megtöltve; mely egy kévéssé sűrű, kocsonyaféle, iramlós, és főképp a vastag bélben fekete szürke; a honnan magok a belek is hasonló színűknek látszatnak; áll pedig takonyból, epéből, és kevés elnyelt magzatvízből*