Hempel Adolf Fridrik: Az egésséges emberi test boncztudományának alapvonatjai 2. (Pest, 1828)
Hatodik Osztály. A hasüregről, és az ebben találkozó életmívekről - Második Szakasz: Az emésztés életmíveiről
bél melső lápjához terjed. Végre a végbél többi részének melső lapja a férj fi testben a hudhólvaggal és düll- miriggyel, az asszonya testben a hüvellyel sejtszövet által kötetik Öszve; ugyan ezen résznek hátsó lapja pedig a keresztcsonttal hasonlóképp sejtszövet által egyesül. Az izomhártya , mely az elöbbeni ntán következik, a bárzsing izomhdrtyájához igen hasonló t. i. erős hosszú rostok , ezek alatt pedig vastag körös rostok tapasztaltainak benne, melyek közül az elsők ezen bélt mindenfelől egyenlően környelik. A. takony hártya oly alkatásu mint a vastag bélnél; a seggnyíiásnál a külső bőrrel egyesül, mely mint gyü- rőképü ránéz a bél üregébe terjed , és aként nagyobbodik meg, mint abél megrövidül. Takony mirigyek ezen hártyában főképp a kimenetnél számosán tapasztaltainak, hol nyílásaikat szabad szemmel is észre lehet venni. A végbél egy kerek szűk nyílással végződik, mely seggnek (Anus) neveztetik. A seggnyílás a gát meg a farcsikcsont közt fekszik, a külső bőr körötte apró ránczokat készít, melyekben, hogy a bőr füliilete a bélsár csípőssége ellen óvatasson, számos faggyúm irigyek találtatnak. A férjfiaknál pedig ezen nyílás szőrökkel van benőve. A végbél mozgásárü több izmok szolgálnak. a.) A külső seggzárizom (Musculus sphincter ani externus) a segg külső részén azonnal a bőr alatt fekszik.; a farcsikcsont hegyétől kezdődik , és két nyalábokra szakad, melyek a nyílás körül körkörösen futnak 5 ezek melöl a seggnyílás előtt ütődnek üszve, és a rostok részint a gát hártyájában mennek által, részint a férjli testben a hudsiettetőben, az asszonyi testben pedig a pinaszorítóban kötetnek öszve. Ezen izom a seggnyílást zárja be, és a külbőrt húzza befelé 5 e fölött a férjfi testben a hudcsövet húzván vissza, a hűd- siette tőnek feszponlként szolgál. életm íveiről. 75
