Hempel Adolf Fridrik: Az egésséges emberi test boncztudományának alapvonatjai 2. (Pest, 1828)

Hatodik Osztály. A hasüregről, és az ebben találkozó életmívekről - Második Szakasz: Az emésztés életmíveiről

nak. Ezek ugj^an a bél belső fölületén szabadon kezdődnek , azonban kezdetűk bizonytalan ; olykor nagyító üveg által tapasztalhatni, hogy a bolyhok apró hólyagosakat készílnek, melyeket némelyek a táptól vélnek kifészílve lenni 5 mások azt állítják, hogy több nyílásokat tapasztaltak légyen, melyek által a táp szívatnék föl. A tápedények igen számosak ; a nyombélben , és a tekervényes bélnek fölső darabjában legszaporábbak , alkotások ugyan az , mint a többi fölszívó edényeké, honnan ők nem tésznek tulajdon edényrendszert*, hanem a közönséges fölszívó edényekhöz tartoznak, mert mihelyt tápot nem visznek, azonnal kevésbé látszatosak ,*és hasonlóképp csak nyirkot vezetnek; olykor, hogy miként mennek a kissebb ágak nagyobb törzsökökbe által, tisztán észre lehel venni* A bél kü- lömböző hártyáit átfúrják, és lassanként a bélfodor megkettőzte!ése közé érnek, hol Ők ennek lemezzel közt a véredények mellett futnak, még csak a mirí- gyekhöz nem ütődnek. A bélfodorban t. i* számos fölgombolyított mirigyek, az úgy nevezett fodormiri- gyeh (Glandulae mesentericae) fekszenek , melyek éppen oly alkotásúk, mint a többi test részein lévők, ezek egymás után több sorokat készítnek , melyek közűi egyik a csatornához közelebb esik mint a másik. Ezen sor mirigyeken futnak tehát a tápedények keresztül, lassanként tágabbak lesznek , de számok kevesbedik, és végre a tápcsőben végződnek.

ÖTÖDIK FŐRÉSZ.

A VASTAG BÉL. (Intestinum crassum)

229. §. Avastag bélről általánosan,.

A vastagbél a vékony belet koszorúként vészi körül, és a jobb csípcsontnál kezdődik, a vékony bélnek vége ennek kezdetébemenvén áltajL. Nagyobb része ahas- hártyában rejtetik.a vékonybélnél rövidebb , de szemf>8 Az emésztés