Hempel Adolf Fridrik: Az egésséges emberi test boncztudományának alapvonatjai 2. (Pest, 1828)
Hatodik Osztály. A hasüregről, és az ebben találkozó életmívekről - Második Szakasz: Az emésztés életmíveiről
69 betünőképp tágabb, és három részekre , az az a vak bélre, hurkabélre, és a végbélre osztatik. 230. §. A v ah bél (Intestinum coecum). Midőn a vékony bél jobb oldalon a vastag bélhöz ütődik, tehát ezen utolsóiul az Öszveütődésnek helye alatt egy gömbölyű rövid tömlő ereszkedik le, mely a vak bél nevét viseli. Az öszvekötetésnek helyén túl a a hurkabél kezdődik. A vakbél a jobb csípcsonton, és a belső csípizmon fekszik, és bizonyos gömbölyű tágas tömlőnek képét viseli, mely alól el vagyon zárva. Mivel alkotása a hurkabélével megegyez, tehát az ennek leírásából fog kitetszeni. A vak bélnek bal, és hátsó oldalán egy hosszú terjedőket lehet észrevenni, mely gelisztahépü nyújt- vdnynah (Processus vermiformis ,‘seu vermicularis) neveztetik 5 ennek külömböző helyezete van, majd bal, majd jobb felé hág föl, vagy pedig lefelé ereszkedik, Idomja hengeres, belöl ürös, és számos ezen rész üregében nyíló takonymirígyeket tart magában. Tompa vége be vagyon zái'va, a vak bélen egy tágas nyílással végződik, melyen által a taknyot önti ki; hogy helyben tartasson, a vékony bélnek bélfodratúl egy vékony terjedőket nyer, mely egy háromszegletű rán- czot készít. Ottan , hol a vékony bél, a vak bél és a hurkabél közt lévő halárnál a vastagba men által, egy billentyű a hurhabillentyü, vagy a Bauhin vagy Fallop billentyűje (Valvula coli, seu Bauhini, seu Fallopii) készítetik. A vékony bél t. i. a vastag bél nyílásán által ezen utolsóba olyképp hat, hogy belsőképp igen kiáll; ez által ö két széles ránczokat készít, melyekha- sadékot hagynak magok közt. Ezen hasadék tészi a vékony bélnek nyílását, mely még is keskenyebb és szű- kebb mintsem y vékony bél tágsága. A ránezok a vékony , és vastag bél takony hártyájának megkettőz lec 1 e t m í v e i r ő 1.