Hempel Adolf Fridrik: Az egésséges emberi test boncztudományának alapvonatjai 2. (Pest, 1828)
Hatodik Osztály. A hasüregről, és az ebben találkozó életmívekről - Második Szakasz: Az emésztés életmíveiről
54 Az emésztés MÁSODIK FŐRÉSZ. A BÁRZS1NG (Oesophagus) 218. §. A bárzsijig hely ezt te, A bárzsing részint a nyakon, részint a meliireg- ben fekszik ; a nyakon fölül a garattal , hátul a nyak- gerinczekkel, melöl a gőgsíppal határos, de még is egy kévéssé a bal oldal felé tart. A bárzsing a gőgsíppal sejtszövet által egyesül, s vele együtt a hátsó gátőr- üregben száll alá. Agarat ezen üregben eleinténa gőgsípon túl, és a függér íve háta mellett fekszik; aztán, midőn a függér ívét elhagyta, a szívburok hátsó lapjához jut, és a függértől inkább jobboldalra esik , egy kévéssé ismét mel felé tolódik , a rekesznek bárzsing- likát meghaladja, és ezen izom alatt a gyomorba men által. 219. §• A bárzsing a ll o t á s a. Ezen hengeres csatorna fölül keskenyebb lévén, mr- nekelötte a gyomorban végződne , kitágul. A rajta lévő sejtszövetet lefejtvén, őt valamint a garatot, két hártyákul tapasztaljuk állni. I. Az izomhártya. E szembetűnő vastagságú , és diaijában az egész bélhúzamon, a végbél alsó végét ki- vévén , a legvastagabb. Az izomrostoknak színe fölül homályos vörös , alul haloványabb , külső tekintetük a szív és hudhólyag izomrostjaihoz hasonló leginkább ; ezen rostoknak kétféle lefolyások van, a külsők, vagy a hosszús rostok (Fibrae longitudinales) fölülről egyenesen ereszkednek le, és midőn már a gyomorban átmenni akarnának, egymástól eltávoznak, és kis hézagokat hagynak magok közt, melyeken által az izomhártya alatt fekvő takonyhártya látatik. Azonban ezen rostok nem megszakadatlan nyalábokat készítnek, hanem közeikbe haránt rostok jönnek , melyek őket
