Hempel Adolf Fridrik: Az egésséges emberi test boncztudományának alapvonatjai 2. (Pest, 1828)

Hatodik Osztály. A hasüregről, és az ebben találkozó életmívekről - Második Szakasz: Az emésztés életmíveiről

minta száj,és orr közönséges takonyhártyájának folv- talása. Ezen ’ hártya minekutánna az íkcsont teste alatt elment volna, a garat hátsó, meg oldalsó lapjait fedezi, melöl a gőgnek magának, és a gőg izmainak belső lapját húzza be. A száj takonyhártyájával hasonló tulajdonságú , csak hogy eleven állapotban kevésbé vörös, halál után pedig fehér; bolyhokat, sima lévén, seliol sem mutat, rajta halál után semmi ránczo- kat nem tapasztalhatni, ámbár ezek az életben hihetőleg ezen életmív öszvchúzódása alatt jelen lehetnek.

III. A garat edényei, és idegei. Az ütereh főképp az ábrázati fejérből származnak. A fő forrás a fölhdgó garalütér, mely a garat mellett két oldalón hágván föl, ebben , és a szomszéd részekben ágadzik el; ezen kívül a garat fölső része , még a fölső paizs- ütérből, alsó része pedig az alsó paizsiitérből nyrer nehány ágakat. A vérerek nevezetes fonatokat készítnek, és hasonló nevű törzsökökben végződnek, melyek a belső torkolatérbe öntődnek. Az idegek hasonlóképp több pontoktól erednek. Az osztott idegbűi nevezetesen a Vidian ágából, és az ínyágbúl több ágak jutnak a gafathoz; de a legnevezetesebb ágak a nyelv- garalidegtől vészik eredetüket. A bolygideg csak a ga- ratágat adja , mely a nyelvgaratideggel áll üszveköte- tésb^p, mind ezeken kívül a garat még egy nevezetes ágat az alsó garatdgat nyeri, mely a garatág egy ágának és egy más az együttérzidegből származó ág öszvejovcteléből származik. Úgy a Willis járulékos idege is nyújt a garatnak ágakat. Végre számos ideg- szálakot nyer a garat a púha idegekből, melyek részint a fölső tarkódúcz fölött találtatnak, részint a nagy egyúttérzideg fölső, és alsó tarkódúczából szár- maznak#

éle t m í v e i r ő 1. 53