Hempel Adolf Fridrik: Az egésséges emberi test boncztudományának alapvonatjai 2. (Pest, 1828)

Hatodik Osztály. A hasüregről, és az ebben találkozó életmívekről - Első Szakasz. A hasról általánosan és a hashártyárúl

és ahashártyárol. 43 közt mind a két oldalon találtatik csiptájnak (Regio' iliaca) mondatik. A hasgerinczek melleit, és a csípcsont taréjának hátsó része, úgy az utolsó borda közt kél ol­dalról helyeztetett tér ágyéktájnak (Regio lumbalis) híva tik. 4.) A gát, vagy gáttáj (Regio perinaei, seu peri- naeum) neve alatt azon tér értetődik , mely a seggnyí­lás , és avnemző részek közt találtatik. 213. §♦ A hasüregben foglaltatott ré­szeknek helyezetem a has hártyára te­kintetet nem v év én. Itten egyedül a rendszerek , a nagy edények , és idegek, a has tájaihoz képpest lévő helyezeteiről van szó, melyek szorosabb leírása, rólok egyenként szól­ván , későbben fog adatni. A hasfölötti táj közepén a gyomor foglaltatik, mely kévéssé bal felé nyúl el. A máj a jobb rászltá- jon találtatik , mely a szívgödörbe kévéssé bal oldal­felé is terjeszkedik, úgy, hogyő a gyomor melső lap­jának egy részét is fedezi. Az epehólyag a máj jobb ré­szének alsó lapján helyeztetik. A lép a bal vese fö­lött a bal rásztban tartózkodik. A hasnyálmirigy a gyomron túl leli helyét a nyombél, és a lép közt. A nyombél pedig inkább a jobb oldalon fekszik a máj, gyomor, és a hasnyálmirigy közt. A hasközeptáj még pedig ennek köldöktája a ha­ránt hurkát, és a vékony bél kissebb részét foglalja ma­gában. A jobb esíptájon a vak bél, és a fölhágó hur­ka ; a bal esíptájon a lehágó hurka, az ágyéktájakon pedig a vesék, és a' vesetoldalékok foglaltatnak. A hasalatti táj az egyébb vékony bélt, és a vég­bélnek egy részét tartja magában. A lágyéktájhoz azon táj tartozik, melyben a lá- gyékszálag , a lágyékcsatorna, és a hasgyürő találtat­nak. Ezen táj külső és belső oldalának tekintete már

Next

/
Thumbnails
Contents