Hempel Adolf Fridrik: Az egésséges emberi test boncztudományának alapvonatjai 2. (Pest, 1828)
Hatodik Osztály. A hasüregről, és az ebben találkozó életmívekről - Első Szakasz. A hasról általánosan és a hashártyárúl
(83.'84. 87Í- §.) előadatott. Itten még csak azt szükség előadni, hogy micsoda részek legyenek ezen táj belső oldalával öszvekötve. Ezen belső oldal a hashártyával van minden felöl befedve. A hashártya a lágyékszá- lag, és a hasgyürő közt még következendőkre akadunk. A néhai köldökütér mint szálag a hashártya előtt a me- denczüregből hág föl, és a hasgyürő belső szeglete iáján a hasizmok felé men. Fölhágtában ezen utolsóktól egy kévéssé eltávozik , azért is a hashártyát fölemeli, és egy ránezot készít, mely a hasizmok felé igen elvesz. A hasgyiirőnek külső szeglete táján a hasfölötti ütér hág föl, mely nem ritkán szinte egy kis ránezot nemz. Ezen részek egy kis tért vésznek magok közé, melyben lefelé némely csaknem háromszegű árok látatik, melynek belső szeglete mingyárt a hasgyürőn túl fekszik. A hasfölötti ütér mellett kifelé egy más csekélyebb mélység látatik, de a mely gyakran nincs is meg; ez a megletteknél azon helyet jeleli, hol a lágyékcsalornának a lehágó ferde hasizomnál leírt (83. §.) nyílása talállatik, és hol az ondóedények az' ondóvezérrel az ondózsinór készítésére egyesülnek. Ezen hely születés előtt, és után kíilömböző tekintetű, a magzatban ezen helyen egy nyílás látatik, melyen által a tök lép ki a hasüregből; születés után azon nyílás némely félhód képű billentyűvel fedeztetik, míg csak a férj fiúi kornak életszakaszáig amaz lökélletesen el nem záralik, öszve nem nő. A gáttáj a férjfiaknál a düllrairígyet, az ondó- hólyagcsákat és a hudesőnek egy részét vészi föl; az asszonyoknál pedig a méhhűvelyt, mindkét nemnél végre a hudhólyag alsó részét foglalja magában. Magában a hasüregben a faníven! túl a férjfinál a hudhólyag, és a végbél,* az asszonyi nemnél a hudhólyag , aztán a méh, a kürtökkel, petefészkekkel, és méhszálagokkal egyetemben, és végre leghátul a végbél fekszenek. 44 A hasról általánosan