Hempel Adolf Fridrik: Az egésséges emberi test boncztudományának alapvonatjai 2. (Pest, 1828)
Hatodik Osztály. A hasüregről, és az ebben találkozó életmívekről - Első Szakasz. A hasról általánosan és a hashártyárúl
212- §. A hasnak tájai (Regiones abdominis). Hogy a hasüregben rejtett életmívek helyezető annál bizonyosabban előadattasson, az allest több tájakra osztatik : 1. ) A hasfölötti táj (Regio epigastrica). Ha az egyik oldali utolsó álbordátúl, a másik oldali ugyan azon bordáig egy hossz húzatik, ez által egy tér készítetik, mely ezen hossz a rekeszizom és álbordák közt egész a kardnyújtványig terjed. Ezen táj újra három részekre oszlik; azon csaknem három szegletü tér, mely a kardnyújtvány és álbordák porczai közt foglaltatik, szívgödörnek (Scrobiculus cordis) neveztetik. Azon tér pedig mely jobb oldalon az áibordák alatt helyeztetik, jobb rásztnak v.porczalynak (Hypochondrium dextrum) a bal oldalon lévő pedig halnak (Hypochondrium sinistrum) mondatik. 2. A hasalatti táj. (Regio hypogastrica) Ha ismét az egyik oldali csípcsont melső fölső taréjátúl a másik oldalinak ugyan azon helyéig egy hosszat húzunk , akor ezen hossz alatt egy tér származik, mely ezen hossz , a csípcsontok , és a fanív által határoztatik , és a mondott nevet viseli. Ezon résznek középső alsó része a fanívnél fantájnak (Regio pubis) neveztetik. A has alsó oldali része pedig, mely két oldalról a czomb felé esik , az az a czombhajlásnál lévő rész lágyéktáj- nak (Regio ingvinalis) mondatik. 3. ) A hasközeptáj. (Regio mesogaslrica) A két említett tájak közt marad még egy hézag , mely ezen nevet viseli. Ezen táj hátul az ágyékgerinczektól eredvén, a csípcsont taréja és utolsó borda közt mel felé futván, egész a köldökig terjed el. Ezen tájnak középső, és melső része, mely oldalt egész a csípcsont taréjáig terjed , és fölül, s alól a már említett tájhoz kocczan, kóldöktájnak (Regio umbilicalis) mondatik, melynek közepén maga a köldök ldtatik. Ezen tájnak azon része pedig, mely a csípcsont taréja, és utolsó borda 40 A hasról általánosan
