Hempel Adolf Fridrik: Az egésséges emberi test boncztudományának alapvonatjai 2. (Pest, 1828)
Ötödik Osztály. A melűregről, és a benne lévő életmívekről - Harmadik Szakasz. A lehelés életmíveiről
33 kék, vagy feketés - szürke, pettegetett; azoknak tüdői jjedig, kik vérfolydsbúl halának meg, fehéresek. A tüdők tapintás alatt puhák, és szivacsosak ; kövérséget soha sem foglalnak magokban, és bennük keménységet , vagy csomókat sehol sem lehet tapasztalni, és éppen ez az oka, hogy miért könnyebbek ők a víznél, és miért úsz a tüdő a víz tetején. Mindenük tüdő bevágányok által, az úgy nevezett karélyközötti bevágányok (Incisurae interlobulares) által több részekre szakad ; ezek háttól mel felé futnak ferdén lefelé; a jobb tüdőn két, a balon pedig egy ilyen bevágány tapaszlaltatik, ezek által a jobb tüdő három, a bal pedig két karélyokra (Lobi) osz- tatik. A tüdő külső hártyája nem csak ezen bevágá- nyokba vészi magát, hanem egyszersmind egyik ka- rélytól, a másikhoz men, és az úgy nevezett karély közötti szalagokat (Lig. interlobularia) készíti, mcv» lyek által a tüdők karélyai tartatnak Öszve. 20S» §. A tüdők alkotása. A tüdők kívülről a melhái'tyák által borítatnak be , mely a tüdők állományával szorosan forr öszve, és sokkal finomabb mint a melhártyának egyébb része ; mert itten kevesebb sejtszövet által fedeztetik ennek külső sima lapján szüntelen vizes pára fejlődik ki, A tüdő állományában már kívülről is az apró ka- rélycsák, vagy sejtek rend kivid lévő számát lehet meg külömböztetni, melyek egymástól feketés csíkolatok által választatnak meg. Azonban amazok, ha ezen boríték vigyázva fejtetett le, még világosabban ki tündok- lenek, körületjök, és idomjok szer fölött változó, kiálló szélekkel biró oldallapokat készítnek , melyek sejtszövet által egyesülnek. Közülök többen ismét kÍ3 apróbb karélycsákra osztathatnak, főképp ha a légútak- nak valamely finomabb ága által fúvatnak föl. A tüdők sejtes alkotását az egész tüdő állományában meg élelmi veiről. 3
