Hempel Adolf Fridrik: Az egésséges emberi test boncztudományának alapvonatjai 2. (Pest, 1828)
Ötödik Osztály. A melűregről, és a benne lévő életmívekről - Második Szakasz. A szívről
ia kedeszüterekbül; a vérerek pedig hasonló törzsötökbe mennek vissza. Idegeket u szívburok nein nyer, mert maga a vele oly szorosan öszveforró rekeszideg seip ad neki ágakat. 190. §. A szív általánosa n. A szívburokban fekvő szív nem egyébb, mintsem egy izom , mely magában négy üreget foglal; ezek közül ketten nagyobbak, mélyebben fekszenek, és az literekkel függőnek öszve, és gyomruknak (Ventriculi) neveztetnek, ketten pedig kisscbbek, az elöbbeniek fölött helyeztetnek, a vérerekkel egyesülnék, és pitvaroknak (Atria) mondatnak, üzen négy üregek születés után olyképp kötetnek öszve , hogy egyik egyik oldalon csak egy pitvar, és egy gyomor van egy nyílás állal öszvekötve, mely két üregek a más keltőiül egv közfal által választatnak el. E szerint a szív kél maga magában megálló felekre szakad, az az a mint magunkat kifejezni szoktuk, az ember kettős szívvel bir. A szívnek idom ja egy hosszújában két felé hasított kúphoz hasonlít. Megkülömbözlethetui rajta az alapot, (hasis) mely azon tájat jeleli, hol a nagy edé-, nyék erednek; a hegyet (Apex, seu mucro) mely tompa - gömbölyűs, rajta egy kis bevágány lálsza- tik , mely által a szívgy ormokat jelelő Jkél kis dombok támadnak; végre a két lapot t. i, az alsó róna sík lapot (l acies plana) és a fölső doniborút (Facies convexa). A szívnek hcJyezete következendő: a szív róna lapja a rekeszen nyugszik , domború lapja pedig föl-, cs kévéssé bal felé van igazítva. A szív hegye inkább u bal oldalhoz esik mel felé , és az alapnál alacsonyabb, mely inkább a jobb oldalon magosabban, és hátul helyeztetik. A szív hegye bal oldalon az ötödik , és hatodik borda poi'czával határos ; a szív alapja pedig a melcsonthoz és a negyedik meg ötödik jobb borda por- ezához esik. Azonban mégis az egész szív inkább a melA •*
