Hempel Adolf Fridrik: Az egésséges emberi test boncztudományának alapvonatjai 2. (Pest, 1828)
Ötödik Osztály. A melűregről, és a benne lévő életmívekről - Második Szakasz. A szívről
13 üreg bal oldalában fekszik. A szívnek ezen fekvése a szív külömbüző mozgásai állal csak kévéssé változik , a mennyiben a szív a szívburok , és nagy véredények által erősítetvén meg, a maga helyében feszesen tartatik. A szív külső lapja, a mind fölebb említetett, a szívbnrok sávos részének folytatása által borítatik be; üregeinek belső lapja pedig hasonlóképp egy igen finom, és vékony hártyával vonatik be, mely a véredények belső hártyájinak folytatása, és a szív izomrostjaival finom sejtszövet által egyesül. 191. §. A szivpi tv cirok (Alria). Ezen név alalt a szívnek a vérerekkel öszvefüggő két fölső üregei értetődnek, mezeknek mindenike egy domború oldalfal, és egv közös közfal állal készítetnek. Az oldalfal a szív külső, és belső hártyájából áll, melyek vékony rostokból álló, kíilömb féle irányban futó izmos hállót képelő húsnyalábokat vésznek magok közé. Ezen oldalfal egy kis toldalékba hossznb- bodik , azért is mindenik pitvar két részekre oszlik. Maga a pitvar, a toldalékot oda nem tudván, öbölnek (Sinus) neveztetik , mely nem egyébb , mintsem az itt öszvekocczanó ürös ereknek kitágulása. A toldalék pedig fülesének (Auricula) mondái ik. A közös közfal, vagy is pitvar sövénnyé (Septum atriorum) vastag húsrétegbűl áll. mivel itt az izmok egymás közt még szorosabban öszve fonód na k ; ez mind a két lapon a szív belső hártyája' által vonatik be. A sövény közepén egy árok a petárok (Fossa ovalis) lá- tatik , melynek feneke a szív belső hártyájának meg- kettőztetéséből áll; ezen árok egy köményes gyűrő, a petárok szóra, vagy gyüroje által (Isthmus, seu annulus fossae ovalis) vétetik körül. Ezen némely izomrostok fonatjaiból álló rész fölül domború ; az árok két oldalán pedig a szór végei, melyek a szór oszlopjainak (Columnae isthmi) mondatnak, lefelé hágnak, szívről.