Hempel Adolf Fridrik: Az egésséges emberi test boncztudományának alapvonatjai 1. (Pest, 1828)

Bevezetés

B E V E Z E T'KJäi 1* §. A Boncztudomány általánosan. Eletmives testeinek mondatnak azok, melyek részint belső táplálódások által nyert idomjokat a külső , s idegen befolyások ellen védik, és folytatják; részint tulajdon nedveket készítnek; részint oly erőkülölése- ket mutatnak, melyeket mi az életmívtelen természet­ben nem tapasztalunk. Ezen testek három szempontbúi tekintethetnek , munkamívi, vegyítés - és erőbeli tu­lajdonságokra nézve. Vegyítésbeli oldalok az oszlató tu­domány tárgya, mely azoknak elveit, úgy az ezeknek egymáshoz lévő arányait nyomozgatja. Az életmíves testek erőbeli oldalaival az életmíviElettudomány fog­lalatoskodik , mely ezen testek életének közönséges tör­vényeit , és különösen az életnek azon külömbféle ké­peit, melyek alatt az magát mutatja, avagy a külöm- böző munkálódásokat adja elő* A Boncztudomány (Anatómia) alapját egyedül az életmíves testek munka­míves óldala tészi, mely az életmíves test külömbféle készületének helyezetét, öszvefüggését, irányát, nagy- ságát, idomját, és alkotását magyarázza, a kívül, hogy az életben azon készületek arányaira, és munká- lódásaira , melyek által bizonyos czélt érnek , ügyelne. A Boncztudomány tehát kiválólag, s egyedül az élet­míves testek öszveszerkéztetéseivel foglalatoskodik. A - növények, az állatok, és az ember tészik az életmíves világot. A növények föltaglása Növény - (Phytotomia), az állatoké Allatbonczolásnak (Zooto- mia) , vagy öszvehasonlitó Boncztudománynak, az emberé pedig szorosabb értelemben vett Boncztudo­l

Next

/
Thumbnails
Contents