Hempel Adolf Fridrik: Az egésséges emberi test boncztudományának alapvonatjai 1. (Pest, 1828)

Bevezetés

B E V E Z E T'KJäi

1* §. A Boncztudomány általánosan.

Eletmives testeinek mondatnak azok, melyek részint belső táplálódások által nyert idomjokat a külső , s idegen befolyások ellen védik, és folytatják; részint tulajdon nedveket készítnek; részint oly erőkülölése- ket mutatnak, melyeket mi az életmívtelen természetben nem tapasztalunk. Ezen testek három szempontbúi tekintethetnek , munkamívi, vegyítés - és erőbeli tulajdonságokra nézve. Vegyítésbeli oldalok az oszlató tudomány tárgya, mely azoknak elveit, úgy az ezeknek egymáshoz lévő arányait nyomozgatja. Az életmíves testek erőbeli oldalaival az életmíviElettudomány foglalatoskodik , mely ezen testek életének közönséges törvényeit , és különösen az életnek azon külömbféle képeit, melyek alatt az magát mutatja, avagy a külöm- böző munkálódásokat adja elő* A Boncztudomány (Anatómia) alapját egyedül az életmíves testek munkamíves óldala tészi, mely az életmíves test külömbféle készületének helyezetét, öszvefüggését, irányát, nagy- ságát, idomját, és alkotását magyarázza, a kívül, hogy az életben azon készületek arányaira, és munká- lódásaira , melyek által bizonyos czélt érnek , ügyelne. A Boncztudomány tehát kiválólag, s egyedül az életmíves testek öszveszerkéztetéseivel foglalatoskodik.

A - növények, az állatok, és az ember tészik az életmíves világot. A növények föltaglása Növény - (Phytotomia), az állatoké Allatbonczolásnak (Zooto- mia) , vagy öszvehasonlitó Boncztudománynak, az emberé pedig szorosabb értelemben vett Boncztudol