Hempel Adolf Fridrik: Az egésséges emberi test boncztudományának alapvonatjai 1. (Pest, 1828)

Bevezetés

mányndk, Vagy Emberbonczoláisnah (Anthropotomia) neveztetik.

Ezen utolsó nevezetnek két érlelnie van. Alatta már azon mesterség értetődik, mely szerint az emberi holt test tagoltatik föl; már pedig a részek azon ös- mérete, melyet a föltaglás által szerzünk magunknak. A’ Bonczmesterséget az orvosok közűi csak kevesen gyakorolják, ellenben a Boncztudományt minden orvosnak szükség tudni. Ezen tudomány nagy befolyását tekintvén, mely belőle az egésséges, és beteg ember tüneményeinek megmagyarázására , a betegségek megítélésére, és orvoslására, úgy a törvényes kérdések megfejtésére háramlik, többé nem lészen szükség annak széles hasznát fejtegetni.

Az emberi test részei magokat majd egésséges állapotban mutatják, majd pedig ettől eltávozó tekintetet terjesztenek elő , úgy , hogy mi a hibákat a lcg- kissebbektől kezdvén lépcsőnként egész a legnagyobb clfajúlásokig nyomozhatjuk \ honnan a Boncztudomány két főosztályokra szakad, az első az egésséges ember minden tekíntetbeli alkotását tanítja, és általánosan Boncztudomdnynak mondatik , a második az alkotás hibás eltávozásait 'oktatja , és leór tudományos Bonczo- Idsnah (Anatómia pathologica) neveztetik. Ez a Kórtudománnyal mivoltosan szövetik üszve, melynek a betegség természetének és okainak kipuhatolására nagy befolyása van; az oktatja az orvost a külümbféle alkotásbeli hibás' eltávozások megösmérésére , az adja tudtára a beteges tünemények külömbségeinek okait > végre a törvényes [orvosi tudományra is szembetűnő befolyása van, mivel ő intézi az orvost, hogy a betegség , és erőszak állal okozott változásokat egymástól megkülümbözte ihesse.

2. §. A Boncztudomány fölosztása.

Az egésséges emberi testet vizsgálván , abban kii- lömbféle részeket veszünk észre, melyek külső tekín2 Bevezetés.