Hempel Adolf Fridrik: Az egésséges emberi test boncztudományának alapvonatjai 1. (Pest, 1828)
Első osztály. Az emberi test egyszerű rendszereiről
egyszerű rendszereiről. 29 A bélcsatornában , ha tápot tartanak magokban, egészen fehérek, innét a nyirk-és tápedények közt mivoltos külömbséget nem tapasztalhatni ; vörösnek tetszenek, ha kiontödött vért vettek föl, sárgának, ha epét. Azon mirigyek , melyeken keresztül nyirkedények futnak , fölgombolyított mirigyéinél;, (glandulae conglobatae) neveztetnek , ezek gömbölyűk vagy peteképűk, fölületöken simák. Színük a test kiilömböző részein kiilömbözik; közönségesen mégis világos-vörösesek. Közűlök sokan magányosan fekszenek , többnyire még is rakásban vannak egymás mellett. Lefejtett külső sejtszöveljök alatt egymerőbb hártya látszatik, mely inkább rostos, és az egész mirigyet fedi be. A mirigy térimbélje nyirkedényes szövetbűi látszatik állani , melyek finom sejt'szövet által tartatnak együvé. A higannyal tett befecskendezés után t. i. észre lehet venni, hogy egy ily mirigy majdnem egészen nyirkedények- ből áll, a mennyiben közűlök többen belé hatnak, benne elágadznak, szapora görbüléseket tésznek, ismét egyesülnek ; s végre a mirigy ellenkező oldalából kilépnek. Némelyhelyt annyi edények lépnek ki, mint a mennyin behatottak , de közönségesen a kilépőknek száma csekélyebb a behatókénál, A mirigyek számos véredényeket nyernek, mind üt-mind vérereket, in~ nét vörös színűk; idegeket is látszatnak nyerni, ám* bátor azokat nekik sokan megtagadják. í 14. §. Az idegrendszer ál t cildfios qjt. * M , , vViVÍÍ Az idegei zömök , lágy , fehér kötelek , melyek részint az agy, és gerinczaggyal vannak szopós üszveköttetésben ; részint mint tulajdonok , magokban állók jelennek meg, és az előbbeni életművekkel csak kevéssé függnek öszve. Innét az idegek két főrendszerre szakadnak, melyek mind alkotások, mind az agytúl nagyobb , vagy kissebb függésük által egymás- tűi mivoltosan külömböznek.
