Hempel Adolf Fridrik: Az egésséges emberi test boncztudományának alapvonatjai 1. (Pest, 1828)
Első osztály. Az emberi test egyszerű rendszereiről
30 I. Az agyi, és gerinczagyi idegrendszer. Minden ezen seregbeli ideg a legszorosabb öszvc- kottetésben áll az aggyal, és gerinczaggyal. Ezek ha- sonmértékesen (symetrice) vannak elrendelve, és két rendekbe állítathatnak, melyek közös egyesülő pont- jokat az előbbeni életmívekben találják ; de körületö- kön nagyobb részt, némely helyeketkivévén, egymástól megválasztva vannak. E szerint minden idegnek egy középponti, és egy környéki része van. Az első vékonyabb , és az agy, meg gerinczagy állományával függ öszve; az utolsó az életmívekben külömbféle módon terjed el. Mivel a környéki vég a köríileten mindég több állományt nyer, mint a középponti vég; innét vélni lehet, hogy az idegszálak a részekből tulajdon módon mennek fölfelé, öszvetömődnek, vékonyabb törzsököket készÍLnek , és az agy-vagy gerinczagyban végződnek. A honnan minden tökélletes ideg kúpképű, a környéki vég a kúp alapját tészi , a középponti pedig annak hegyét. Az utolsót kivülrűl tekintvén, mindenkor az agy és gerinczagy bizonyos helyében tapasztaljuk végződni, és az egésséges állapotban a kezdet helye soha sem változik , csak azt a különösséget lehet észrevenni, hogy ezen vég egyik embernél vastagabb meg erősebb, mintsem a másiknál. Minden ideg vékony hengerképű szálcsákból áll, melyek egymás mellett fekszenek, és a mi egyedül az idegek tulajdona, 'lefolyásokban ránczoltaknak és csip- kézeteseknek tetszenek. Az ideg szálak sejtszövet által foglaltatnak öszve, és ez által nyer az ideg merósé- get. Mennél nagyobb az ideg, annál inkább kitetsző ezen tulajdonság. Bennők oly hézagok találtatnak, melyek sejlszövet által sött zsírral vannak kitöltve. A szálak vagy nyalábok elrendeltetése, és öszveállása minden idegben változik; majdlazan egyesülnek, mint az ülidegnéi; majd merőn, mint a karfonatban; majd vékony és vastag nyalábok vegyülnek egymással; majd Az emberi test
