Hempel Adolf Fridrik: Az egésséges emberi test boncztudományának alapvonatjai 1. (Pest, 1828)

Első osztály. Az emberi test egyszerű rendszereiről

21

egyszerű rendszereiről, odafekvő sejtszövettől érdes , a belső sima, és választott nedvei fedezett. A hüvelyes takonyerszények tulajdonképp az inat nem az üregjükön bocsájtják által, hanem zárva J környelik azt. Találhatni plyet leginkább azon hosszú inakon , melyek csontokon folynak. A hol több inak egy más mellett fekszenek , a takonyerszények egymással kötődnek öszve, még pedig úgy, hogy majd szabad' menet van egyikbűi a másikba, majd mindenik magában megálló. Némelyekben erős ér- méczes szálak, és apró zsírrügecsek tapasztaltainak. Úgy látszik, hogy az elsők az inakbúl erednek, és a tömlő belső oldalához forrnak.

Ezen seregbeli izinok többnyire végeikkel csonthoz tapadnak, középső részök pedig szabad, csak nehányan vesznek el a bőrbe, vagy forrnak porczokhoz. Azon hely, hová az izom forr, de a mely nem mozdúl, hanem mely felé a mozdulás történik, merő vagy fesz- pontnak, vagy izom kezdetének mondatik; azon hely pedig, hová az izom feszül, és melynek mozdítatni szükség, mozgó, vagy gyakpontnak neveztetik. Sok izmoknak egyedül egy mozdulatlan, és egy mozduló pontja van, másoknál ellenben mind a két pontok vagy mozdulatlanok, vagy mozgók, a mint az akarat kívánja. Ezen odafeszűlés szerint minden izom úgy osz- tatik föl, hogy ott, hol a feszpont van az izomfej, a gyakponlnál pedig az izomfark légyen, melyek közt az izomhas foglaltatik*

Második sereg.

Ide' tartoznak mind azon izmok, melyek az agy tehetségétől inkább függetlenek, melyek munkálódá- sai más ösztönök által hozatnak elő. Ezek segítik a belrészek egy részét tenni, honnan csak a mel-és hasüregben találtatnak* Az első sereg izmaitúl sokféleként külömböznekj külomböző képű tömlőket készítnek,