Hempel Adolf Fridrik: Az egésséges emberi test boncztudományának alapvonatjai 1. (Pest, 1828)

Első osztály. Az emberi test egyszerű rendszereiről

csontokhoz sehol sincsenek nőve , inas részekkel sem bírnak. Rostjaik vékonyak gyengédek , oly erős nyalábokat sohasem képeinek , melyek közé sejtszövet, vagy zsír jutna, és sejtszövet által sehol sem tartatnak Öszve, hanem egymás mellé vannak helyeztetve , és széles hártyanemü , izomlapokat hoznak elő. A rostok iránya külömböző, nem párhúzomosan folynak le, hanem sokszorosan keresztül vágnak egymáson, és egymás közt eltűnnek; innét tetszetős hosszú lefolyások van, p. o. a bárzsmgban. Kevesebb véredényeket nyernek , innét haloványabb színük áltáljában. Azon idegek, melyek hozzájok jönnek, csak csekélyebb számmal erednek az agy - , és gerinczagyidegekbol; többnyire tehát a dúczrendszerből, mely főképp a mel-, és has belrészeinek számára rendeltetett, veszik eredetöket.

10. §. Az üteres edényrendszer általánosan.

A vérkerengésre két egyik a másiknak ellenébe tett sorbeli edények rendeltettek. Az egyik sor az üterek (Arteriae) neve alatt világos - vörös vért visz a szívtűi a test körletéhöz; a másik vérerek (Venae) neve alatt mind azon vért szedi öszve , mely az előjárt elválasztások, és táplálás után a testben mint sötét-vörös színű vér marad hátra, melyet a szívhöz vezet vissza.

Az üterek oly csövekből állnak, melyek átvágások után körös nyílást mutatnak. Színök fehér, mivel a hártyák szembetűnő vastagsága végett a vér át nem tetszik. Fekszenek, a mi főképp a nagyobb törzsököket illeti, az ízek hajlásában *, nem hogy az által jobban védessenek, hanem hogy a mozgások alatt a nyomás elmellőz tessen; mert az űtér a tag kifeszítése alatt csak az egyenes hosszig nyújtathatik ki, s így az annál inkább kihúzódik, a hajtás közben pedig annál inkább rövidül. De ha az ellenkező oldalon feküdne , úgy a tag hajtása alatt egészen öszvenyomatnék.

22 Azé m béri test