Hempel Adolf Fridrik: Az egésséges emberi test boncztudományának alapvonatjai 1. (Pest, 1828)
Első osztály. Az emberi test egyszerű rendszereiről
20 kot nyernek, mint a más seregbeliek, az edényekkel hasonlóként járnak, úgy ágadznak, és úgy tűnnek el. In, vagy bonye ezen seregbeli izmok közepén csak ritkán, többnyire pedig a végokon van. Az innak fényes fehér színe van, még pedig belsejében is, az izomrostnál keményebb, merőbb, húzódékonyabb, és nem oly hajlékony. Rostokból tétetik öszve , melyek nem oly párhúzomosan futnak. Az in, szövetjére nézve az izomhústól egészen kűlömbözik, hol kezdődik, vagy végződik egyik vagy másik, és miként men egyik a másikba által, meg mutatni nem lehet. A véredények nem oly mélyen hatnak , melyek inkább felületes finom hál— lókat képeinek. Az in idegekkel nem látszik bírni, nekik kíilömbféle idomjaik vannak ; ha hosszúk , és görgetegek inainak (Tendines), ha szélesek böny éknek (Aponeuroses), neveztetnek. Némely helyen az in nem az izom végénél kezdődik, sött az izómállomány közepén egyenes hosszban foly alá, úgy, hogy az izomrostok két oldalról ferde szegletet képelvén, koczód- nak az inhoz, ily izom tollas izomnak (pennatus) mondatik. Midőn az in csak egy oldalról men alá, és az izomrostok is csak egy oldalról ferdén jutnak az inhoz , más oldalról pedig nincsenek, akor az izmot féltollas izomnak ( semipennatus ) nevezik. Hogy az inak mozgékonysága könnyítessen , és hogy simán tartassanak, a takonyerszények (Bursae mucosae) rendeltettek; ezek már lágyabb , már merőbb íz- nedvhártyákbúl állnak, melyek üregeket képeinek, és vagy inakat környelnek, vagy azokhoz függnek, de magokban lnízódékony, sárgás, vagy vöröses nedvet tartanak. Ha az inakat, hüvelyként veszik körűi hüvelyes takonyerszényeknek (bursae mucosae vaginales) ; ha pedig azokhoz csak tapadva vannak, hólyagos takonyerszényeknek (bursae mucosae vesiculares) mondatnak. Hártyájok vékony, átlátszó, melynek külső lapja ‘az Az emberi test
