Hempel Adolf Fridrik: Az egésséges emberi test boncztudományának alapvonatjai 1. (Pest, 1828)
Első osztály. Az emberi test egyszerű rendszereiről
egyszerű rendszereiről. Első ser eg' a-rvf ' *ih\jßy v4fa • te % K, E mind azon izmokat foglalja magífw*^ jiaélyeh az úgy nevezett szabadakaratos mozgásokat viszik végbe , vagy is melyek az akarat befolyásatúl függnek, és az agy tehetségével legbelsőbb öszveköttetésben vannak. Egy ily izom közönségesen izomhúsból, és inbűi áll. Az izomhús finom, vöröses, lágy, többnyire pár- húzomosan folyó rostok öszvetorlódásaibúl áll, melyek sejtszövet által nagyobb nyalábokba egyesülnek. A sejtszövet a finomabb nyalábokon gyengéd; de mentül vastagabbak lesznek a nyalábok, annál durvább, és likacsosabb az. Végre egy egész izom bizonyos erős , zsírt tartó sejtszövet által környelte tik, mely zsírlön- tüsneh (tunica adiposa) neveztetik, és az izom mozgását segíti elő 5 mert ha ő geny által elromlik , és az izom a szomszéd résszel öszvenő p. o. a bőrrel, akor a mozgás nehezebbé tétetik. Ezen seregbeli izmok mindannyin majd többé majd kevésbé eleven-vörös színűk, a mi az egyminek mindenkori állapotjátul függ. A magzatnál az első hodnapokban sárgák, vörösségük az esztendők számával növekedik, de a későbbi korban ismét csügged. A beteges egymiknél az izmok sokkal haloványabbak, azoknál ellenben , kik nehéz testi munkákkal foglalatoskodtak , színük sötétvörös. Vörösségüket a vér okozza, mely az izomállománnyal voltaképp egyesül, és az életben hosszú ideig tartó beteges állapot által, mely alatt a vér egésséges voltát elveszti, vagy a halál után áztatás által veszhet el; innét oly emberek- izmai, kik egyébként egésségesek, de vérvesztés által sebesen öleltek meg, vörösek maradnak. Az edények száma, és nagysága az izom nagyságával jár. Ütés vérerek a sejtszövetbe csúsznak, és a mint az izomrostok kifinomodnak , aként ágadznak azok el, végre szemeink elől elvesznek. Az idegek nem kevésbé számosak , ezen screg'beli izmok többeket, és nagyobba2
