Hempel Adolf Fridrik: Az egésséges emberi test boncztudományának alapvonatjai 1. (Pest, 1828)

Első osztály. Az emberi test egyszerű rendszereiről

IQ

Az emberi test az élet naiv es test alapját teszik, és az ízek ősz ve tételét segítik"elő , nem külömben a lágy részek ápolgalására szolgálnak*

A csontok idomja.

Idomjokra nézve három félék a csontok : a) lapos csontok, melyek nem igen vastagok lévén, szélesre terjednek, és két csontlemezekbííl állnak , melyek közt csonlállomátinyá változott, szivacsos, finom velővel töltött szövet, az úgy nevezett csontból (Diploé) foglaltatik; ide tartoznak a koponyacsontok: b) a hosszú csontok, vagy konezok, melyek hosszúk, hengeresek , vastag fejekkel végződnek, és magokban velőért foglalnak, ide számítatnak a czorabkoncz, a fölkarkoncz s a t« c) a gömbölyű csontok, ezek már gömbölyűk, már sokszegűk, szivacsos szövetből állnak, mely némely tömüttebb héj által húzatik be ; ily alkotást találhatni a kéz-, és lábtő csontjainál.

Azon részek, melyek a csonthoz tartoznak.

I. A csontálloniány kemény, és merő, melynek alapja villósavas mészaggal egyesült kocsonyábúl áll, és csonttá vált likacsos szövetet tész. Mert magát a keményebb csouthéjat is a korábbi életidőben, vagy ha a csontokkal savak, vagy áztatás által mesterségesen bánunk, úgy némely betegségek után is , likacsosnak lenni tapasztaljuk. A rostok következendőképpen jönnek elő a csontokban: a hosszú csontokban a rostok pár- húzomosan fekszenek egymás mellett, a lapos csontokban pedig súgár- és hállóként terjednek el a kö- zépponttúl a környék felé.

Maga az állomány többé, vagy kevésbé tömött, mentül közelebb van a külső fölűlethöz, annál tömöt- tebb, merőbb, és fényesebb; és mentül mélyebben helyeztetik, annál lazabb az. Legiazabb a velőürben, hol egészen hállóképű, a csontvégeknél pedig inkább