Hempel Adolf Fridrik: Az egésséges emberi test boncztudományának alapvonatjai 1. (Pest, 1828)

Első osztály. Az emberi test egyszerű rendszereiről

taplős. Véredények a csont állományban annál kevesebb számmal jutnak, mentül jobban ki van a csont fejlődve, melyeken kívül a veloürben még egy nevezetes edény is hat, mely a velőhártyába számos ágakat tei'jeszt ki.

II. A porcz (cartilago) tekintetére, és alkotására nézve a csontoktól messzire távozik, színe téjfehér, félben átlátszó, sima, igen érméczes, és bizonyos vékony valamennyire rostos hártyával a porezhártyá- val (Perichondrium) fedeztetik, mely az ízek por- czainál ugyan nincsen meg; de ezek a helyett vélök szorosan öszveforró íznedvhártyákkal borítatnak. A porcz, midőn a csontok tükélletesen kifejlődtek, csak ezeknek végein találLatik; de azon kivűl még több részeket készít, a gőgöt, a külorrt, a külfült s a t. Érméczes ereje által az ízek mozgásait segíti elő, és simasága által azoknak minden horzsolásait akadályozza meg. A porcz természete oly kevéssé világos, mint az izom-, és idegrostoké. Merő sejtszövetből látsza- tik lenni, mely húzódékony nyirkkal van kitöltve. Véredények csak csekély számmal hatnak belé, de annál több hajszáledényekkel bir , melyek színeden nedvet, visznek, és a porcz táplálására szolgálnak. A porcz a csonttól némely jelek által külömböztetik, velője t. i* nincsen, megsértése nem kéreg, hanem sebhely által gyógyul öszve, pirosító buzér által nem változta- tik meg s a t. Fölosztatnak a porozok állandói;, -és csontosodólíra. Az elsők az egész életben porezok maradnak, noha olykor beteges állapotban megcsontosodnak , ezekhöz tartoznak a szemhéjjak , az orr, fül , gőg, gögsíp , borda , és csontvégeknek porczai. Az utolsók az életmíves természet törvényei szerint a test növésével válnak csonttá.

1 III. A csonthártya (Periosteum) erős tulajdon rostos edényes hártya , mely a csontot kívülről szorosan környeli, a magzatnál azonban azon lazábban

egyszerűrendszereiről, 13